Ezotériában elmerült szülőkkel, nagyszülőkkel ti mit tudtok kezdeni?
Anyukámmal gyűlik meg a bajom állandóan. Már lassan húsz éve tartó küzdelem a miénk. Még a '90-es évek elején, amikor én még alig kamaszlány voltam, anyukám elkezdte a privát kis spirituális útját keresni. Az úton volt minden agykontroll, reiki, kineziológia, parázson járás, levitáció, különféle szekták és gyógyítók, asztrológia, színterápia, illatterápia, energizálási praktikák, krisna, buddha, hit gyüli és ne kérjétek még hogy soroljam, mert a töredékére sem emlékszem már...
Engem is elvitt mindenhová magával. Nyitott voltam, meg persze szeretetéhes is, ezért mindenhová el is mentem egyszer, maximum kétszer...mindenhol mindenkit meghallgattam, megfigyeltem...majd soha többet nem voltam hajlandó visszamenni.
Anyukám ezt mindig rossz néven vette, az aktuálisan elvakultan hitt tan szerint magyarázott mindent és ezekből én és a tagadásom mindig rosszul jöttünk ki.
Le is mondtam róla teljesen mire felnőttem. Illetve ez nem igaz persze, mert újra és újra kerestem vele a kapcsolatot és próbáltam jó képet vágni, érdeklődést mutatni az épp aktuális hitéhez. De hiába, azért csak én maradtam számára a rossz karmájú lélek, aki negatív energiákat bocsátok ki és gátolom az ő fejlődését...
Na mindegy.
8 éve megszületett a kisfiam. Első két évben megint nagyon nagy harcot kellett vele vívnom, hogy ne próbálja ki a kisbabámon a trükkjeit és ne akarja -ráadásul nélkülem- elrabolni a gyógyítóihoz beavatási szertartásokra. Végül úgy döntöttem, hogy megszakítok vele minden kapcsolatot, eltiltottam az unokájától is és én sem álltam vele szóba. Úgy tűnt beletörődött.
Eltelt hat év így.
Most újra jelentkezett. Beszél a szeretetről, az elfogadásról meg mindenféle maszlagról. Még mindig jár egy szektába. Látszik, hogy rossz bőrben van, mesélte, hogy ilyen meg olyan műtétjei voltak, törte kezét, lábát...milliós kölcsönt adott valakinek, amit nem kapott vissza, bajban van etc...
Én már lezártam magamban őt egyszer és mindenkorra. Nagyon nem tudok most vele mihez kezdeni. Olyan kényelmes lenne elzavarni a fenébe, mert pontosan tudom, hogy megint csak a baj lesz, a harcok kezdődnek ismét...de mégiscsak az anyám.
Mi a fenét csináljak vele?
De furcsa volt végigolvasni a válaszokat. Mind nagyon aranyosak vagytok.
Privát leveleket is kaptam. Bocsánat, hogy most nem válaszolok rájuk. Illetve egy rosszindulatúra muszáj volt reagálnom, de azt se kellett volna...
Szívem szakad meg egyébként. Nincs este és az elmúlt években sem volt egy este sem, hogy ne fájó szívvel, rá gondolva feküdtem volna le. De közben haragszom rá, büntetni is akarom, meg szeretni is...
De képtelen vagyok újra kezdeni ugyanonnan. Annak semmi értelme nem lenne. Egyszerűen elegem van a harcból. (A gyerek beavatási nemtudommije volt az utolsó csepp, de igazából mégsem akarok vele takarózni, az már csak az utolsó felvonás volt egy hosszú küzdelemben).
Ha lenne benne változásra való képesség, akkor talán működhetne, ahogy többen is írtátok meg lehetne beszélni, de nem hiszek ebben. Annyiszor kaptam meg tőle, hogy én milyen negatív vagyok meg bűnös lélek (csak mert nem hittem), én voltam a hibás ha esett az eső, ha beteg voltam nem ápolt, hanem a fejemre olvasta, hogy az én hibám és mennyire kell alázatosnak lennem a gyógyulásért...ha rossz ízű lett az őáltala főzött étel az is azért volt, mert nekem rosszak voltak a gondolataim és azok rontották el az étel ízét...
Bennem meg már kevés a türelem és túl sok a keserűség, hogy egyszerűen mindent megbocsássak.
Nyilván egyébként ha simulékonyabb lettem volna és nem szálltam volna szembe vele gyakorlatilag mindig, akkor nem harcoltunk volna egymással. De nem vagyok ilyen alkat, ez nem ment.
A húgom egyébként beállt a sorba sokáig, vele most is elég jóban van. De ennek keményen megfizette a húgom az árát. Vesebeteg volt születésétől fogva, már 15 évesen el kellett volna kezdenie a dialízist, de mindenféle alternatív módszerekkel próbálkoztak inkább vagy 10 éven keresztül, ami végülis nem hozott eredményt (csak abban a tíz évben gyakorlatilag erőtlen, pelenkás fekvőbeteg volt). Mára már elfogadta az orvosi segítséget, jár hetente háromszor dialízisre, vár a transzplantációra és már elkezdte a saját életét élni. Akár meg is öregedhet :)
Hogy gondoltam-e arra, hogy neki van igaza és nem nekem. Az ő világában mindig is neki volt igaza és nem nekem, ezt jópárszor meg is kaptam, úgyhogy igen sokszor gondoltam rá. Igen lehet, hogy sok igazsága van, de az nem az én igazságom...
na mindegy ezt hagyjuk...
válasza:Szóval ezekkel az "ezotériás vackokkal" csak az a gond, hogy ha olyan személy kerül velük kapcsolatba, akinek még nincs meg a saját, stabil hitrendszere, legyen az akármilyen tőből fakadó is, (gyermek esetében), nagyon könnyen ugyanúgy összezavarodik, mint a kérdező is fiatal korában.
Tehát meg kell várni, míg hite, ismerete stb. stb. egy stabil alapokon nyugvó valami lesz, és persze ha utána meg akar ismerkedni más tanokkal, tanításokkal is, nyugodtan tegye meg, de akkor már ami újjal találkozik, van viszonyítási alapja!!!!
Másrészt, az az új, ne csak valami másnak egy része, másvalami tanításból kiragadott részlet legyen, lehetőleg az új valamit ha nem is teljes részletességgel, ha nem is a legapróbb részletekig, de az egészet mutassuk neki, ne csak külön pl. a karmát, a reinkarnációt, stb. stb. mert ezeket egyébként sosem fogja tudni hova tenni az ismeretei között.
De mondom: először annak a gyermeknek legyen egy stabil hite, pontos, részletes ismerete, fogódzója, hogy bármerre is fordul később, mindig vissza-találjon az alapokhoz = keresztény hit, legyen az katolikus vagy református.
válasza:Sajnos semmit nem lehet vele kezdeni, felnőtt ember.
Nem biztos, hogy el fog gondolkozni azon, hogy esetleg ő az oka annak, hogy nem engeded az unokája közelébe.
Viszont a kisfiadat te indítod el, érte felelős vagy és leszel is még egy darabig. Szerintem tanítsd meg neki, hogy a megszerzett tudásnak az a célja, hogy használják
(nem pedig az, hogy kéretlenül osztogassunk tanácsokat - mint ahogy anyukád csinálja). Az pedig, hogy a nagy kérdésekre nem tudod a válaszokat, nem gond. Ha kérdez, szerintem a legjobb tudásod szerint válaszolj neki. Az sokkal rosszabb, ha elhárítod, mert abból azt szűri le a gyerek - aki csak kicsi, de nem hülye, hogy le akarod rázni, és esetleg később sem fog hozzád fordulni a kérdéseivel.
válasza:Szia!
Nagyon tanulságos az írásod!
Ez egy energetikai elvű univerzum, ami lényegében energiákról szól.
Fontold meg, amit írok (és reagálhatsz is rá röviden):
anyukád energetikailag gyengébb típus... ezek az ezoterikus maszlagok valójában arra szolgálnak, hogy a balekoktól energiákat raboljanak vele....
-kik?
-talán testetlen entitások....
A sok nyálas, szeretettől és pozitívumoktól ömlengő ezoterikus kultusz kivétel nélkül mind (!!!) ERŐFORRÁS-RABLÁSRÓL SZÓL
Az embernek van egy épp aktuális energetikai regenerációs képessége.... pl. aki fiatal és megértését tekintve buta, érzelgős,
azt nagyon könnyű egy vallásos-ezoterikus mozgalomba BEVONZANI és leszedni (az energiáit)
Ti, emberek! Tanuljatok és minden jelenséget a saját, józan eszetekkel vizsgáljatok meg!
Vakon semmit se higgyetek!
Ez az élettér már el van barmolva és tele van – látható és láthatatlan – parazita-entitásokkal. (!!!)
Ezek az entitások bármilyen trükkre képesek (pl. megihletnek egy új vallást, ezoterikus mozgalmat stb.-t),
csakis azért, hogy az éterikus (=finom) energiáitokhoz juthassanak.
A vallások – lehetséges, hogy – ezek miatt az entitások miatt fajzottak el (mind, kivétel nélkül !!!).
Legyetek erősek és használjátok a józan eszeteket!
Anyukádról: létezik egy Igazság, amit az ember érezhet és amit keres,
anyukád talán ezt érzi és ezért is dől be a paraziták által vezetett mozgalmaknak.
-Mit tehetsz vele?
-Nem tudom. Túl régóta van már benne ebben (mert valójában mindig ugyanarról van szó) és talán nem tudja felfogni, hogy mindez valójában csak játék (legalábbis a teremtés kezdetén még az volt.... később vált drámává és élet-halál-harccá).
A saját életeddel te rendelkezel és a megértés-megérzés az eszköz a helyes döntésekhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!