"Alvásparalízis" során miért látnak a legtöbben ijesztő, vérfagyasztó dolgokat? Nem találjátok ezt egy kicsit sem furcsának?

Ha már hallottál egy, vagy több rémtörténetet, hogy felkel az áldozat, de nem tud mozdulni, furcsa fényeket lát, és paranoiás, azt hiszi, van valami a szobájában (eddig teljesen normális alvásparalízisről van szó), akkor tudod hogy mi fog következni: jönnek az ufók és elrabolnak.

Ez ugyanolyan mint amikor álmodban esik a hó, és elkezdtek hógolyózni, meg kimentek jégkorcsolyázni. A való életből tudod, hogy ez fog következni, ha leesik a hó.

De ahogy írták, ez a legmegnyugtatóbb érv az alvásparalízis ártatlansága mellett: kultúránként változik hogy mi történik ilyenkor veled. Ma már senki nem álmodja azt, hogy egy incubus, vagy succubus ül a hasán, vagy nemi aktust próbál létesíteni vele. Senkit nem harapnak meg vámpírok se, amik berepülnek az ablakon denevér formában. Hiszen az emberek ma vámpírokra a szórakozóhelyeken, a goth koncerteken, vagy a középiskolában számítanak :P

Láttam egy dokumentumfilmet egyszer, arról, hogy a hipnózis milyen dolgokra képes. Ugye az a nézet van elterjedve, hogy a hipnózisban olyan dolgokra is visszaemlékezhetsz, amit már elfelejtettél. Nos, a dokumentumfilm készítői szerint ez nem teljesen így van: hipnózissal olyan dolgokra is emlékezhetsz, amik meg se történtek. Ráadásul teljesen bekattanhat tőle az ember. Ezek az alvásparalízises-ufós storyk általában így szólnak, hogy egy pszichológus hipnózissal kiszedi a rémtörténetet szegény áldozatból. (Aki egyébként már hallott ezekről a rémtörténetekről, természetesen, akár hitt bennük, akár nem. Hiszen manapság mindenki ismeri ezeket a storykat)

Szia!

Nálam alvásparalízisnél az jelent meg, amitől nagyon féltem, amivel sokáig foglalkoztam, és rettegtem, hogy találkozom vele. Álmaimban is előjöttek azok a rémek, nemcsak alvásparalízisnél. Tehát úgy gondolom, hogy ezért látnak ugyanolyan rémeket az emberek. (mert hallanak róluk, és tudatosan, vagy tudat alatt félnek tőlük, és megrémíti őket az adott történet, beszámoló róluk.)

Nem mindig látunk ijesztő dolgokat, sokszor maga a helyzet ijesztő. Például egyszer tatámat láttam, aki nemrég meghalt. Ez álmomban nem lett volna annyira ijesztő, de ébren pontosan tudtam, hogy már nem él. Meg mikor hangokat hallunk, nem mindig fenyegetőek, sokszor csak azért félelmetesek, mert tudjuk, hogy igazából nem kellene ilyesmit hallanunk, mivel semmi forrásuk nincs.

De, ahogy az előttem szólók is írták, ha felébredünk és nem tudunk mozdulni és ezzel együtt pl. úgy érezzük, hogy van valaki még rajtunk kívül a szobában, esetleg még hozzánk is ér, azt alapból fenyegetőnek érzékeljük és ezzel még inkább ilyen irányba befolyásoljuk ezeket az éber álomképeket.

Én olyan dolgokat láttam alvásparalízisben, ami így, most kicsit sem ilyesztő. De akkor, ott nagyon is az volt.

Az meg, hogy mindenki fekete csuklyás alakokat lát, az archetipikus gondolkodás eredménye. Én nem láttam, csak hallottam alv.par. alatt, tengerzúgást, meg emberek beszélgetését, de Pécsett voltam egyedül. Érthető, hogy majd bef.stam a félelemtől. Így édren már nem vészes, de akkor ott nagyon megrémültem.

MOndom, az meg, hogy szinte mindenki ugyanazt látja (habár az nem tudom micsoda), a kollektív tudattalan és az archetipikus gondolkodás eredménye.

Ugyanazok a rémek:

1 kollektív tudattalan - közös szimbólumok

vagy

2 vannak elterjedtebb rémtörténetek. A középkoriak rendszeresen tündérektől szenvedtek. Nálunk az UFO a divat.

A tündérek akkoriban ugyanezt a szerepet töltötték be, főelg angolszász területen. Tündérutak, tündérország - félelmetes hely. A tündérek emberekkkel akarnak szaporodni, vagy elrabolják őket szolgának, gyerekeket is elvisznek, néha hagynak helyettük valamkit(váltott gyerek), néha átjönnek a valós világba, hogy emberekkel közösüljenek.

Én számtalan alvásparalízisen túl vagyok már,legtöbbször semmi más ijesztőt nem tapasztaltam,a bénultságos és azon kívül,hogy miután már megtudtam mozdulni,a lámpákat sosem sikerült az alvásparalízis után felkapcsolnom,valamint az ajtókat normálisan kinyitnom. Ritkán előfordult olyan is,hogy valaminek a jelenlétét éreztem ,vagy zenét,beszélgetést hallottam,és emiatt ijedtem meg.Miután tanultam kicsit az asztrál dimenzióról,megértettem végre ezeket a dolgokat.

Nos,alvásparalízis közben az asztrál dimenzióval érintkezünk,ott láthatunk ,ott a valóságos dolgok mása ("lenyomata"),és akár a gondolataink kivetülése is látható.Tehát,aki alvásparalízis közben fél,az a félelme által kivetített rémképet valóságosnak érzékelheti,de ez nem egyenlő a hallucinációval sem az álommal.Márpedig ilyenkor a legtöbben sajnos félnek.

Robert Bruce Asztrálprojekció című tanulmányát érdemes lenne átolvasgatni mindenkinek.

*bénultságon

-ott látható