A keresztények miért nem tevékenykednek a természetben?

"Az egek beszélik / És nyilván hirdetik / Az Úrnak erejit.

Az ég mennyezeti / Szépen kijelenti / Kezének munkáit.

A napok egymásnak / Tudományt mutatnak / Az ő bölcsességéről,

Egy éj a más éjnek / Beszél az Istennek / Ő nagy dicsőségéről.

Nincs szó, sem tartomány, / Ahol e tudomány / Nem prédikáltatnék;

Mindenfelé mégyen / E földkerekségen / Beszédük ezeknek.

Szózatuk kimégyen / Mind e világ végén, / Ott, hol a fényes napnak,

Hajlékot az Isten / Helyeztetett szépen / Ő lakószállásának."

A katolikus egyháznak több zarándok útvonala van. A Mária-út például átszeli egész Magyarországot a nyirségi Máriapócstól az osztrák Máriacellig. A gyalogolás közben bár nem cél a természetért tenni de legalább ez a keresztény vallás lehetővé teszi a természet közelségét.

A keresztény küldetés az evangélium hirdetése és Krisztus követése. Az evangélium a jó hír hogy van élet odaát, és van lehetőség Isten közelségében élni tovább. Krisztuskövetésben pedig olvashattuk mennyi természeti hasonlattal él Krisztus...inkább a természettel való jó gazdálkodás emelkedik ki tanitásábol, igaz legtöbbjük hasonlatként, példamondatban szerepel, és leginkább a hittel kapcsolatos, a terméketlenséggel, az egyház hasonlatait is a természettel kapcsolja össze. Még a madarak ruhájárol is hasonlatot hoz, az emberi aggodalmaskodásra.

"Bámulom az eget, kezed művét, a holdat és a csillagokat, amelyeket te alkottál.

Mi az ember, hogy megemlékezel róla, az ember fia, hogy gondot viselsz reá?" (8. zsoltár)

Vannak vallások, amelyek szerint a természet maga az istenség. Tehát az adott istenség benne van a vízben, a fában, stb. A kereszténység nem ezt mondja. A kereszténységben a természet teremtett valóság, Isten keze műve. De nem maga Isten. Ettől függetlenül a természetet szemlélve tudunk imádkozni, hiszen a teremtett növények, állatok, már önmaguk létével dicsérik Alkotójukat.

7-es válaszolóhoz csatlakozva, pl. egy zarándoklat alatt ezt meg lehet tapasztalni. A Katolikus Egyház egyábként számos programot szervez ki a természetbe: zarándoklatokat, fiataloknak táborokat, amikor a szentmise is a szabadban van. Egyszer egy ilyen misén a főcelebráns püspök úgy kezdte a misét, hogy a legszebb templomban vagyunk. A szőnyeg a fű, az oszlopok a fák, a mennyezet az égbolt, és azért a legszebb, mert ezt nem emberkéz alkotta, hanem maga Isten.