Ha van túlvilág, akkor miért félünk a haláltól? Főleg a " zuhanó repülőn nincsenek ateisták "

Dehogynem lehet kifordulni. Nagyon sok jól dokumentált pszichológiai kísérlet és történelmi példa van arra, hogy az emberek mennyire ki tudnak fordulni magukból vészhelyzetben vagy hosszabb stressz alatt és tesznek olyat, amit egyébként mélységesen elítélnek. És persze még átnevelni is át lehet embereket. Aki meg pánikban van, biztos nem fog azon gondolkodni, hogy nevetséges-e, amit csinál vagy bárki mit szól hozzá.

A sötétséget azért írtam példának, mert ott is az ismeretlentől fél az ember. Mindegy, miért, mióta. Írhattam volna, hogy sokan azért vannak rossz kapcsolatban, mert félnek, hogy utána még rosszabb lesz egyedül. Vagy hányan félnek megkóstolni valami újat. Vagy először szerepelni.

Buddhizmust meg csak arra írtam példának, hogy az ateizmus nem jelent vallástalanságot vagy hitetlenséget - nem akarok senkit meggyőzni semmiről, hogy miben higgyen vagy se és nem vagyok buddhista. (Erről szerintem nem is lehet, ez egyéni döntés kérdése. Tisztelettel beszélgetni lehet nyitott emberekkel vagy érdekes előadást tartani kíváncsiaknak, de a győzködés, pláne lebutázás pszichésen ellenséget csinál a másikból, azaz olyan érzelmi löketet ad, amikor nem figyelnek arra, amit mondasz, mert elfedi az azon való felháborodásuk, ahogy mondod. Ezt már tanácsként írom, Szervizmérnök úr, mert sok helyen láttam hozzászólásodat.)

Szervizmérnök úr, hasonlóan gondolkodunk, félre ne érts. Annyi, hogy én kicsit remélem, hogy van túlvilág.

De ugyanakkor extrém helyzet extrém reakciókat szülhet, egy meggyőződéses ateista is kétségbeeshet. Egy ilyen helyzetben lehet, hogy valakiben megszűnik a racionális gondolkodásra való képesség. Ezt nem rád mondom, nyilván te tudod, hogy reagálnál.

Persze ezt a kétségbeesés szüli, véleményem szerint senki nem lesz kevésbé ateista attól, hogy kétségbeesésében esetleg elmond egy imát. Ha mégis leteszik a gépet, nem hiszem, hogy folytatná az imát a legtöbb ilyen ember.

Gyerekkoromban jártam templomba, még elsőáldozó is voltam, aztán ez az egész jelentőségét vesztette számomra, nem tudok hinni benne, mítoszok gyűjteményének tartom, elképzelni sem tudom, hogy valóságalapja lenne. De azért próbálom tisztelni, hogy másnak ez fontos. Persze rengeteget ártottak a vallások nevében az emberek. De ez egy rakás más, nem vallásos ideológiáról is elmondható, nem kell hozzá istenhit.

"esetleg elmond egy imát"

Egy ateista azért nem fog ilyet tenni, mert butaságokban ilyenkor sem hisz. Tehát a többi igaz, amit írsz, de imádkozni azt nem fog.

Persze, csak ők nem ateisták.

Legfeljebb olyanok, akik idáig nem foglalkoztak a hittel.