Vannak itt olyanok akik egyetértenek azzal, hogy a fény nem tud közeg nélkül terjedni?

@Grimfox #22 > 2*sü, ezért írtam, hogy ha annak tekinted(mint viszonyítási rendszer).

Én meg azért pontosítottam, mert a viszonyítási rendszernek van egy jelentése. A közegnek meg van egy másik jelentése. Nem szinonimák, nem tekinthetem a viszonyítási rendszert közegnek. Pont azért, amit írsz utána, a közeg az anyagi létező, amivel az adott dolog kölcsönhatásba lép.

~ ~ ~

#25 > > A téridő nem tekinthető közegnek, nem anyagból áll.

> -Te sem érted a fizikát. Általános iskolai anyag : az test vagy mező. A téridő is anyag.

Anyag némileg aluldefiniált fogalom. A jelentése részben kontextusfüggő is tud lenni. A legszűkebb értelemben anyagnak az elemi fermionokat és az azokból felépülő struktúrákat nevezzük (elektron, kvarkok és az azokból felépülő proton, neutron, neutrínó stb…). Tágabb értelemben az összes elemi részecskét és az azokból felépülő struktúrákat is, így a bozonokat is (foton, gluon, W- és Z-bozon, Higgs-bozon).

A mező kicsit más fogalom. A mező végső soron valamilyen kölcsönhatásnak a potenciális „erejét” különböző pontokban leíró függvény. Az, hogy a Földnek van gravitációs mezeje az azt jelenti, hogy a tér egy adott pontjához hozzá tudok rendelni egy erőt (annak irányával, nagyságával), ami az adott pontban lévő tárgyra hat, illetve potenciálisan hatna, ha lenne ott valami. Ez már egyfajta absztrakció, de mivel a kvantumfizika szemléletében a kölcsönhatást valamilyen elemi részecskével való kölcsönhatásként írjuk le, így igen, nagyon tágan értelmezve a mező is anyag. Illetve ugye a gravitáció az nem egy „valami”, nem tudom elrakni a fiókba, hogy ha szükség van rá, akkor elővesszük, így nem anyag. De olyan értelemben meg igen, hogy hatással van az anyagra, így ez is valamiféle anyagszerű működést mutat.

A tér, az idő, illetve a téridő nem ilyen. Nem részecskékből épül fel. Nem is valamiféle kölcsönhatás potenciálját írja le. Vegyünk például két elektront. Ugyanannyi az energiájuk, a töltésük, a tömegük, meg még minden egyéb tulajdonságuk azonos. Mégis két különböző elektronról beszélünk. Miért? Mert egy tulajdonságukban viszont eltérnek, nevezhetjük ezt a tulajdonságot „pozíciónak”. A téridő azt mondja meg, hogy az anyagnak a „pozíció” tulajdonságai között milyen viszonyrendszer van. Hogy két pont között van egy legrövidebb út, amit egyenesnek hívhatunk. Hogy lehet benne távolságot, meg pl. szöget definiálni. Ez színtiszta absztrakció. Nem anyag, hanem az anyag egy bizonyos tulajdonságának összefüggésrendszere.

> -Ez amiket írtál teljesen független a kísérlettől magától a ténytől, hogy pl a geostacionárius műhold kering a Földdel. Ugyanígy az éter is - ha létezik - keringenie kell a Földdel, ezért a M-M kísérlet nem képes kimutatni a létét.

Pont ezt írtam: „De maradt még egy lehetőség, hogy az éter nem teljesen kölcsönhatásmentes az anyaggal, a Föld kvázi magával vonszolja az étert, hasonlóan ahhoz, ahogy a légkört is. Ez néhány nyitott kérdéssel ugyan, de magyarázatot adna a kísérlet negatív eredményére. Pont ezért később mindenféle konstrukcióval is végeztek kísérletet, mozgó fényforrás, mozgó detektor, mozgó mérési rendszer, stb… (Meg amúgy végeztek kísérletet más részecskékkel is, pl. elektronokkal.)”

(Nyilván azt még abszurdabb feltételezni, hogy bár a Föld forog, kering a Nap körül, az egész meg a galaxis tömegközéppontja körül, az egész a véletlenek sajátos összjátékából fakadóan pont úgy történik, hogy pont a Föld ebben az egészben az, ami az éterhez képest mozdulatlan. Ennél még az is egy fokkal racionálisabb volt, és a vizsgálódás szempontjából mindegy is, melyikről van szó, hogy az étert magával húzza a Föld.)

~ ~ ~

#28 > Van egy ilyen elképzelés, hogy maga a téridő egy közeg

Lásd fentebb, a téridő nem közeg, hanem egy absztrakt viszonyrendszer. Definitíve. Azt lehetne maximum felvetni, hogy van egy valamilyen közeg, aminek az építőkövét hipotetikusan felvethetjük, hogy akár a virtuális részecskepárok is adhatják, és lehet azt mondani, hogy ez a közeg valamiféle abszolút téridőhöz, abszolút viszonyítási rendszerhez képest pont áll.

De ahogy írtam, nem jön ki a matek. Lásd fentebb a Michelson–Morley-kísérletet. Ők komolyan azt gondolták, hogy létezik ez a közeg – nevezzük éternek –, nem az éter létezésének vagy nem létezésének a kimutatását tűzték ki célul, hanem hogy természettudományos egzaktságú módszerrel megmérjék a Földnek az éterhez viszonyított sebességét. És az jött ki, hogy akkor jön ki a matek, ha ez a sebesség pontosan 0, azaz a Föld az éterhez képest áll. Innen meg lásd fentebb a #21-es válaszomnak a második felét, illetve ezen válaszomban kicsit fentebb. Nem stimmel. Mert ha az éter a Földhöz képest még állna is, egy a Földhöz képest mozgó kísérleti berendezésben (vagy ahol a fényforrás vagy éppen a detektor mozog) kellene mérnünk egy 0-tól különböző értéket, de ott is 0-át mérünk. Az meg nem stimmel, hogy van egy közvetítő közegem, amihez képest én is állok a töltésen, de a mellettem elszáguldó gyorsvonat is áll. Nem fér össze a kettő a newtoni fizikával.

32 "ha jól számolom harmadjára mondom, hogy pont ezér hipotetikus, mert a valóságban nem kivitelezhető, hogy semmilyen részecske ne legyen egy adott térrészben."

Nem ismered a fizikát. A hipotetikus vákuumban is van térenergia és ezért annak ingadozása és a virtuális részecskék is ott vannak. A reális vákuumban meg van interstelláris anyag is

1Fizikus

33 "Anyag némileg aluldefiniált fogalom. A jelentése részben kontextusfüggő is tud lenni. A legszűkebb értelemben anyagnak az elemi fermionokat és az azokból felépülő struktúrákat nevezzük (elektron, kvarkok és az azokból felépülő proton, neutron, neutrínó stb…). "

- Te sem érted a fizikát hehe. Már általános iskolában megtanítják, hogy az anyag az test vagy mező. Maga a mező is anyag. pont.

"A mező kicsit más fogalom. A mező végső soron valamilyen kölcsönhatásnak a potenciális „erejét” különböző pontokban leíró függvény. "

- A mező is anyag. Az elektromágneses tér kölcsönhatás közvetítő részecskéje a foton. A foton elemi részecske vagyis anyag. Tessék; te sem érted a fizikát....

1Fizikus

Kiegészítés : "A tér, az idő, illetve a téridő nem ilyen. Nem részecskékből épül fel. Nem is valamiféle kölcsönhatás potenciálját írja le."

Nem igaz amit írtál. A téridő is anyag. Kíváncsi vagyok tudod-e miért? Részecskékből áll.

#38 meg a többiek

Nem szabálysértő, ha valaki mondjuk fizikusok vagy, egyéb szakértőnek adja ki magát és félrevezető baromságokat ír?

Már alapjáraton a félrevezetés is szabálysértő, gondolom nem segít, hogy fizikusként promotálja magát.