Az emberek miért hiszik, hogy az álmoknak jelentésük van?

Nem értem a kérdésed. Minden jelent valamit. Az élet jelekkel beszél. Jó,rossz, közömbös, fontos,jelentéktelen - ez változó, de mindennek jelnek van jelentése. Az is egyfajta jelentés, ha értelmetlen a jel - mint mondjuk egy halandzsa szövegnek.

A világ "nem mond ki semmit, nem rejt el semmit, hanem jelez." - ahogy már a görög bölcsek is megállapították.

Olvasni kell megtanulni a jeleket. Ahogy az abc-t megtanultad- az is jel - úgy meg lehet tanulni a jeleket olvasni.

Petőfi Sándor

JÖVENDÖLÉS

"Mondád, anyám, hogy álmainkat

Éjente festi égi kéz;

Az álom ablak, melyen által

Lelkünk szeme jövőbe néz.

Anyám, álmodtam én is egyet,

Nem fejtenéd meg, mit jelent?

Szárnyim növének, s átröpűltem

A levegőt, a végtelent."

'Fiacskám, lelkem drága napja,

Napomnak fénye! örvendezz;

Hosszúra nyujtja élted isten,

Álmodnak boldog titka ez.' -

És nőtt a gyermek, lángra lobbant

Meleg keblén az ifjukor,

S a dal malasztos enyh a szívnek,

Midőn hullámzó vére forr.

Lantot ragadt az ifju karja,

Lantjának adta érzetét,

S dalszárnyon a lángérzemények

Madárként szálltak szerteszét.

Égig röpűlt a bűvös ének,

Lehozta a hír csillagát,

És a költőnek, súgarából

Font homlokára koronát.

De méreg a dal édes méze;

S mit a költő a lantnak ad,

Szivének mindenik virága,

Éltéből egy-egy drága nap.

Pokollá lett az érzelemláng,

És ő a lángban martalék;

A földön őt az életfának

Csak egy kis ága tartja még.

Ott fekszik ő halálos ágyon,

Sok szenvedésnek gyermeke,

S hallá, mit a szülő bus ajka

Kínjának hangján rebege:

'Halál, ne vidd el őt karomból,

Ne vidd korán el a fiut;

Soká igérte őt éltetni

Az ég... vagy álmunk is hazud?...'

"Anyám, az álmok nem hazudnak;

Takarjon bár a szemfödél:

Dicső neve költő-fiadnak.

Anyám, soká, örökkön él."

Kecskemét, 1843. március

Azért látják ezeket a dolgokat a gyerekek, mert ők nagyon tiszta lények a megszületéskor, és az első egynéhány évben. A Forrásból, Univerzumból, Istentől, Egységből (hívjuk, ahogy akarjuk) érkeznek, és minél jobban telik az idő, annál jobban eltávolodik ettől az Egységtől. Annál jobban kopnak ezek a képességek, ami igazából mindenkiben ott van, csak szépen a materiális világ és a neveltetés elnyomja bennük. Vannak, akikben idővel újraélednek ezek a dolgok, valakinél spontán, valakinél meg pl. tanfolyamok, vagy elvonulások, miegymások után. Minél jobban nyit valaki az Univerzum felé, annál jobban fogja érzékelni a láthatatlant. És most nem szellemre meg ilyesmikre gondolok, hanem a körülötte lévő dolgokról. Tudatosabb lesz, JELEN lesz az életében (nem múltban meg jövőben fog lebegni a fejében), stb.

Csak ugye az ember le van ragadva a evés ivás alvás munka szex költekezés bűvkörében, és ezek nem engedik felkapcsolódni őt a Forráshoz. Ez nem egyenlő azzal, hogy ezeket el kell dobni, mert elszállni a fellegekben sem sokkal jobb, hanem a legjobb, ha az ember megtalálja az arany középutat a földi és a szellemi élet között.

Szinte nincs olyan halott ismerősöm, rokonom, aki álmomban ne kínált volna valamilyen étellel.Általában ezek különösen szép, finom ételek.Azonban valamiért sosem jutok oda, hogy ezekből egyek is, csak csodálom.

Másik érdekesség, hogy ezek az elhunyt rokonok, ismerősök gyakran egész más házban laknak, mint ahol laktak életükben.

Kicsit meglep engem ez az egyezés, hiszen ettől eltekintve nem kap különösebb szerepet az étel, az étkezés az álmaimban, sőt, elég ritka.De a holtak gyakran megkínálnak, vendégül látnak.Nos, nem tudom még pontosan, mi lehet ennek az üzenete, de úgy gondolom, kell, biztosan van értelmes jelentése ennek a dolognak.annál is inkább, mivel több embertől is hallottam már hasonló álomról.