Egy materialista és egy ezo hívő is meg tudná nekem magyarázni, hogy miért álmodtam meg előre egy teljes eseményt, helyszínt?

10-es nekem gratulálhatsz! :D A válasz: A véletlen és a szerencse kombinációja.

Megvan rá az esély, hogy megtippeld, elvégre időnként megnyerik a lottókat, így valaki eltalálja a bűvös számokat.

Ha pedig nem találtad volna el, akkor nem írtál volna ide. Ennyire egyszerű.

"Ha pedig nem találtad volna el, akkor nem írtál volna ide. Ennyire egyszerű."

...volna, csakhogy én sohasem szoktam tippelgetni. Egyszerűen megcsapott egy érzés, hogy ezeket én tudom! És az az érdekes, hogy úgy,

mintha a múltban már megtörtént volna, és csak emlékeznék rá.

Más esetben is történt ilyen, hogy jött a semmiből egy ilyen érzés, hogy valami valószínűtlen esemény meg fog történni a nagyon közeli jövőben.

Tehát nem tippelgetés előzi meg, hanem egy intuíció.

Ezért más, ezért van misztikus "felhangja".

"Egyszerűen megcsapott egy érzés, hogy ezeket én tudom! És az az érdekes, hogy úgy,

mintha a múltban már megtörtént volna, és csak emlékeznék rá. "

Igen a múltban történt, végignézted a sorshúzást és utólag úgy emlékszel hogy eltaláltad a számokat. Van aki képes ilyen tévedésekre mikor visszaemlékezik.

Mint materialista tudom a választ. Az emlékezet nem egy könyvtár ahonnan leveszed a megfelelő könyvet és felolvasod ami benne van, azaz a két évvel ezelőtti álmod. Az emlékezet valójában nem létezik abban a formában ahogy az átlagember elképzeli, az emlékezet csak benyomások tömkelege, információtöredékek amik között az agy kapcsolatokat tart nyilván, amik használat híján idővel gyengülhetnek vagy cserélődhetnek újabb benyomások hatására. Mikor gyengül akkor elfelejted, mikor cserélődik akkor meg tévedsz mikor visszaemlékezel, amire aztán vagy rájössz vagy nem.

E kapcsolatok miatt van pl. az hogy egy illat egy emléket csal elő, az agy összeszedi az illathoz kötött benyomásokat, amiknek összessége számodra egy emlék, viszont valóságtartalma a fentiek miatt nem 100%.

A te esetedben egy esemény előhozott egy régi emléket amire két év távlatából úgy emlékszel hogy pont azt álmodtad. Ez elég valószínűtlen, sokkal valószínűbb hogy tévedsz. Gondolom nem úgy mentél végig hogy soroltad az utcaneveket, hanem úgy hogy már a nyelveden van a következő utca neve de nem ugrik be, és mikor odaértetek akkor áááá igen, erre emlékszel csak nem ugrott be.

Szóval tévedsz, a helyet nem ismered, ellenben van róla érzésed hogy ismered (álmodban "jártál" ott), ezért folyamatosan "ismerem ezt a helyet" érzésed volt.

"Igen a múltban történt, végignézted a sorshúzást és utólag úgy emlékszel hogy eltaláltad a számokat. Van aki képes ilyen tévedésekre mikor visszaemlékezik."

Ezt ki tudom zárni, mivel az előző oldalon írtam:

"Egy alkalommal például sorrendben bemondtam a számokat egy lottósorsoláskor, mindegyiket a kihúzása előtt. Mivel nem egyedül voltam, hangosan ki is mondtam a számokat, bizonyítva önmagam előtt, hogy nem téves emlékről, időzavarról, elmemegbicsaklásról van szó (a környezetem is hüledezett, és nem tudta mire vélni ezt)."

Tanúim vannak rá, akik elsősorban nekem szolgáltatnak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy nem téves emlékről, időzavarról van szó.

Egyébként én is kő materialista voltam korábban, és éppen az ilyen dolgok, esetek gondolkodtattak el mélyen arról, hogy talán mégsem annyi a világ, amennyit pillanatnyilag hiszünk róla.

Ugyan miért ne létezhetnének olyan folyamatok, amelyekről jelenleg fogalmunk sincs (még)? Miért kell ezt kizárni?

"Egy alkalommal például sorrendben bemondtam a számokat egy lottósorsoláskor"

Ja persze, én meg Jézus vagyok.

Semmi off nincs benne, a téveszmés fazon ugyanazt élte át mint te csak ő "komolyan" és erre persze tanúi is vannak...valahol. :D

A valóságban egyetlen olyan eset sem ismert ahol bizonyított lenne a jövőbelátás. Ellenben rengeteg ok ismert ami erre a tévedésre juttatja az emlékeiben, gondolkodásmenetében hibázó vagy pszichológiai probléma miatt tévedő embereket.

Persze ezt ők sosem látják így, de hát ettől tévedés. :))) Az első típus még megérti hogy tévedhetett, az utóbbi viszont nagyobb elánnal védi az állítását mivel nála már törést okozna felismerni hogy téved(het)ett.

Az állítólagos tanúkról mindig azok a fazonok jutnak eszembe akik valamelyik tehetségkutató versenynek már az előzetes felmérésén elbuknak (és jókat lehet rajtuk röhögni amikor a tévében bemutatják őket) mert kiderül hogy - teszem azt - rettenetes a hangjuk, de őszerintük (és az állítólagos barátaik szerint is) nagyon jó hangjuk van. Az önbecsapást még megértem mert láttam sokszor, de a baráti társaságot nem. Ezek is ennyire hülyék mint a jelentkező? Vagy csak nem mernek neki valami okból ellent mondani? Vagy valójában utálják és ezért szívatják? Esetleg nem is léteznek? Számomra örök rejtély marad. :(

Persze lehet hogy igazat mond az illető, csak úgy van a csodás képességével, mint a loony tunes éneklő békájának a gazdája, ami csak a gazdája előtt énekel csodálatos hangon.

[link]

"Semmi off nincs benne, a téveszmés fazon ugyanazt élte át mint te csak ő "komolyan" és erre persze tanúi is vannak...valahol. :D"

Szerinted milyen érdekem fűződik ahhoz, hogy névtelenül elmeséljek egy ilyen esetet egy fórumon? Komolyan érdekel.

"A valóságban egyetlen olyan eset sem ismert ahol bizonyított lenne a jövőbelátás."

Számomra ez bizonyíték, ami történt. Nem hiszed el, az egy dolog, cáfolni nem tudod, az meg egy másik dolog. Én sem tudom cáfolni, megmagyarázni a jelenleg ismert tényekkel és fogalmakkal, pedig éveken keresztül foglalkoztatott.

Be kell látni, hogy nem tudunk mindent a világunkról és önmagunkról sem.