Miért van ez nálam, mi a megoldás?

Mi vagyunk a felelősek a magunk a kellemetlenségekért, amilyenek vagyunk, ami ér minket, azt mi magunk teremtjük meg, de ezt Bélabá is leírja, mivel gondolatiságról van szó. De azt a kiragadott részt egyvalamire értettem, ami létrehozza a világmindenséget. és ez az egyvalami megismerhető, pontosabban felvehető vele a kapcsolat, és az embert kiszedheti a hétköznapok fogságából. ez a valami az ember mélyebb valója, mélyebb énje, ami felsőbbrendű ahhoz az énjéhez képest, ami félénk, bátortalan. ez az igazi ember, ami nem követ el hibákat, vétkeket. Sokan Istennek nevezik. :)

adok egy idézetet, Joseph Murphy től.

"Isten vagy az Élet sohasem büntet. Az ember bünteti önmagát az Istenről, Életről, Világegyetemről alkotott téveszméi révén. Gondolatai teremtő erejűek, ő tehát megteremti saját nyomorúságát."

ez sok mindenre fényt derít.

üdv

26/F

LastOne.Left

és bocsi, de ha el szeretnéd tüntetni azt a tévedést, amiről szó van az idézetben, akkor tudok adni egy művet, ami túlmutat ezeken a titok és agykontroll dolgokon, mivel a tudatos változást valami segítségével végzed, nem egyedül, saját kútfőből, ahogyan ezek a tanok mondják. :)

üdv

26/F

LastOne.Left