A vegetariánusság csak a kezdeti lépések egyike egy magasabb létminőség felé. Mi erről a véleményetek?

s ki akar bármit is bizonyítani? egy megjegyzést tettem, hogy az ember marhára nem húsevő. csak meg kell nézni egy akármilyen ragadozó felépítését, s összehasonlítani az emberével. leszarom, ki mit gondol, én utáltam a húst mindig is, pont.

mellesleg, a tesóm se eszik, 38 lesz, kb 14 éves kor óta.

Én egyetértek az állítással és alá is tudom támasztani.

Gondoljatok bele, milyen időszakot élünk most: húsvét előtti böjt. Miért? Lelki megtisztulás, elmélkedés, hit időszaka. Ez a kereszténységben.

Ókori görög filozófusok, Szókratész, Platón úgy tartották, hogy ezzel az életformával könnyebb az elmélkedés, elmélyülés, filozofálás. :) a húsfogyasztás leterheli a testet, alacsony szinten tartja az elmét.

India - szintén.

Zsidó vallásban mondjuk csak a sertés a tilos, de számos többi szabályuk van a kóser konyhában, hogy mit mivel, hogy, mikor helyes enni.

Ezért tartom tehát egy magasabb testi és szellemi!!! létminőség felé vezető útnak.

Van, amelyik nyers hús finom, igen. A lazac pl. kifejezetten nyersen finom, szerintem. Persze frissnek is kell lennie s nem vagyunk tengerparti ország, de ez más kérdés.

A kérdésre nehéz lenne válaszolnom. Az tuti, hogy csak mert vega valaki, nem lesz jobb. Sőt, ahogy már írtak valami effélét, önnön sötétségét is palástolhatja valaki azzal, hogy vega lesz és másokra vetít ki dolgokat.

De számos gondolkodó alapnak tartotta a vegetáriánusságot... Nem tudom, ilyen magas szintre még nem jutottam, hogy ezt megítélhessem, talán a következő életemben. A gyilkossággal viszonylag kevés problémám van, bár igyekszem elkerülni, feleslegesen mindenképp (pl. takarításkor vigyázok a pókokra :) az étel az valami plusz, de csak megölni egy pókot, az mire jó?), ezen a bolygón az élet, beleértve az emberiséget, nem a magas erkölcsről szól :( Azért persze törekedni lehet rá. Én is szívesebben eszem nem húst, mint húst, de nekem könnyű, mert a növényeket jobban szeretem. Nem is bírnék minden vasárnap húst enni, gyerekkoromban az volt, egy idő után kiakadtam és vega lettem jópár évre. Manapság merő hedonizmusból eszem húst, nem nagyüzemit, jobbára halat (mert ahhoz jutok hozzá számomra megfelelő minőségben, amúgy a halakat nem szeretem érzelmileg, a növényeknél semmiképp nem jobban, ez ilyen egyéni előítélet, sajnálom :D), ami miatt mind a húsevők, mind a vegák beszólnak, én pedig csak egy kicsit érzem magam jobbnak, ökológiai lábnyom és a nagyüzemi állattartással való kis kapcsolatom miatt (sajna néha eszem sajtot), de eléggé tisztában vagyok vele, hogy ha még nem is ennék húst, a bőr, sajt és a pl. motorozás közben elpusztított rovarok s esetleges magasabbrendű állatok miatt nem élek olyan tisztán, mint lehetne. Használok számítógépet, áramot, benzint, ami a környezetvédelmi próbálkozásaim ellenében hat, ésatöbbi. Ja és a lelkem sem hófehér. Néha eszembe jut, hogy ebben az életben nem tettem még eleget lelkem tökéletesítéséért. Sose leszek boddhiszatva, pedig az annyira poénos lenne (a Nirvána nem vonz).

Tehát. Hogy egy magasabb létminőséghez kell-e a vegaság, nem tudom. Csak azt, hogy a mai átlagembernél sokkal magasabb erkölcsi szinten lehet egy húsevő, és alacsonyabban egy vega, adott esetben. Aki húst eszik, annak valószínűleg nem a hús totális elhagyása jelentené a leglogikusabb lépcsőfokot a tökéletesedés felé. Bár a nagyüzemi állattartásra személy szerint nagyon fújok, nekem alap, hogy azt lehetőleg ne támogassam. Ha valakit ez nem érdekel, ott már érzékelek problémát, a puszta ignorancia kissé más... De már így is eleget írtam s eltértem a végső gondolatomtól. Szerintem a gyilkosság lehet "becsületes" dolog (nem tudom jobban leírni, mindenesetre egy "gyilkos" az az én szememben lehet egy fejlett, jó ember), az állatkínzás nem, ahogy a vegyszerezést és efféléket is rühellem, de sajna azt nem tudom teljesen kikerülni.

az rendben van, hogy valaki nem eszik húst és meg van róla a véleménye, lelki, vagy ízlési okokból nem eszik; magánügy. de, hogy alaki azt képzeli, hogy emiatt ő egy magasabb létminőséget képvisel, vagy ettől ő valami világmegváltó lesz, azzal valami gond van.

a növényevő állatoknak eszébe sem jut húst enni, valószínűleg ők akkor értelmesebbek a növényevő embereknél, akiknek a 90%-át nem tájékoztatták arról, hogy ő nem eszik húst.

és nagy kár, hogy régen nem volt ott ez a sok okos vegetáriánus, amikor az életben maradásért kerestek élelmet és amikor úgy adódott, hogy hús kerül a tűz fölé, nem szólt nekik senki, hogy hékás ez nem sárgarépa.

ezzel csak annyit akartam mondani, hogy változnak a körülmények és az életstílus is; nincs senki se olyan pozícióban, hogy megmondhassa mi a nemes és mi a megvetendő táplálkozási mód.

"a növényevő állatoknak eszébe sem jut húst enni, valószínűleg ők akkor értelmesebbek a növényevő embereknél, akiknek a 90%-át nem tájékoztatták arról, hogy ő nem eszik húst."

Nem érted a lényeget sajnos. Itt a választás lehetőségéről van szó, nem arról, hogy melyik állat predesztinált étkezési szokásai magasztosabbak.

Az ember egy tudatos lény, aki tisztában van a tettei előzményeivel és következményeivel, és mivel képes csak növényi valamint vegyes táplálkozással is egészséges, teljes életet élni, választhat.

"és nagy kár, hogy régen nem volt ott ez a sok okos vegetáriánus"

Mármint mikor régen? Fogalmazzunk inkább úgy, hogy te vagy tájékozatlan a témában. A vegetarianizmus időszámításunk előtt is létezett már.

ez mind szép és jó. de nem hiszem hogy a legtöbb ember valóban foglalkozik azzal, hogy milyen körülmények között jön létre a hús termék. számára a hús kilóra van mérve, vagy ott áll becsomagolva a polcokon. - természetesnek veszi a létét. a legtöbb emberen át sem fut ez a kérdés, hogy egyen e húst, vagy ne egyen. - ahol meg vallási és kulturális kérdés szintén nem sokat gondolkodik rajta, hogy egyen e - ez lenne az a nagy tudatosság?

nem a létezését kérdőjeleztem meg, hanem a gyakoriságukat és az ekkora hangerejüket, mint amekkorát ma képviselnek; a példát főként arra írtam, hogy nem mindig állt ott feltétlenül a választási lehetőség az ember számára.

- a Discovery Chanel-en van egy műsor, ahol lakatlan szigetekre dobnak ki embereket és az életben maradásért küzdenek 1 hónapig; ott egy állat elfogása jelenti számukra a legfelemelőbb perceket, mert végre van mit enniük és nem a néha összejövő halfogás meg bogyószedés az egyetlen forrásuk. - és itt sem azt kérdőjelezem meg, hogy régen volt e vegetarianizmus, hanem , hogy mennyire fontos tudott lenni egy vadászati fogás egy esetleges hadjáraton, vagy egy vándorúton.