Itthon miért a rossz minőségű táplálkozásra nevelik az embereket?

Egyrészt sok szülőt sem tanítottak erre.

Másrészt megváltozott a világ. Amikor én voltam gyerek, nem volt otthon chips meg csoki. Nem is ettünk naponta. Alkalmakra vettünk csak üdítőt és sütöttünk valamit.

Ez a viszonylagos jó lét. Még sok szegényebb család is naponta viszi haza az üdítőt, csokit, chipset a gyereknek. Mi még úgy jártunk boltba, hogy ki volt pontosan számolva, hogy mennyit lehet költeni :)

Sokaknál ez jutalmazási eszköz is. Vagy legalább addig is csendben van a gyerek és nem hisztizik, amíg megkap mindent, amit akar. Mert nemcsak a nasival van így. Egyre inkább mindenben a gyerek akarata érvényesül és a szülő nem nevel, nem korlátoz.

Mert anyuci örül , ha eszik a gyerek. Valahol ma is az lehet a köztudatban, hogy minél dagadtabb, annál egészségesebb.

Mert ugye aki vékony, szálkás, az anorexiàs, girhes, beteg...

Mo-n az emberek iszonyat befolyásolható emberek.

Pont ezt használta ki Norbi diéta is. Hogy ehetsz amit akarsz, csak vedd meg az ö terméküket. Zabálj, de legyen az mindenféle mentes mert abból annyit ehetsz amennyit akarsz.

Pedig ugye ez nem igaz. Pl egy cukor mentes joghurt tele van zsirral. EGy zsír csökkentett joghurtból sem lehet tele zabálni magát az embernek...

Vagy is az embereknek azt kellene felfogni, hogy a kevés de magas minöségü ételt kellene enni. Ès akkor az lehet egy jó tejszines, cukros dolog is, csak ne egyen sokat belöle.

Pl chipssel semmi baj nincsen, ha jön egy parti és az emebr ott eszeget belöle. Jön egy szülinap vagy csak vasárnap délután egy szelet süti. De nem minden nap chips és süti.

Èn külföldön élek itt negyed annyi "diétás" hülyeség van a boltokba és még sincs annyi elhízott ember. Az oviban, iskolába legtöbb helyen nincsen tízorai a gyerekeknek vinniük kell a tízorait, de tilos édeset vinni.

Az utolsó éves ovisoknak külön táplálkozási beszélgetések vannak, hogy a sok cukor miért nem jó stb...

Én ahányszor megjelentem a gyerekkoromban a nagymamámnál, mindig kaptam egy tábla csokit. Utólag jöttem rá, hogy valószínűleg neki gyerekkorában mindig egy tábla csoki volt a soha be nem teljesülő vágya. Ezt akarta nekünk, unokáknak megadni. A sok ok között ilyenek is lehetnek szerintem.

A másik, amit még nem írt senki, hogy van az a szintű szegénység, amikor valakinek csak krumplira, tésztára, rizsre, lisztre, fehér kenyérre, kevés zsírra futja, drágább zöldségekre és húsra nemigen, vagy csak keveset tud venni. Fűszerekre sem, vagy legalábbis nem sokra a só mellett. Egy ilyen diétának sajnos nem lesz jó vége, és könnyen oda vezet, hogy elhízik az illető, hiszen a gyorsan felszívódó szénhidrátok miatt hamar újra éhes lesz. Ha spórolni akarok a fűszerezésen, de nem akarom, hogy teljesen ízetlen legyen az étel, akkor meg vagy jól megsózom, vagy jól megcukrozom, ez sokkal olcsóbb, mint a zöldfűszerek :-(