Bajai vagy Szegedi halászlé?

A magam részéről a tiszai típusra szavazok. Az, hogy "tökéletes" relatív, mindenkinek.

Pontyból, keszegből, esetleg törpeharcsából készítem. Ha esetleg szürkeharcsa fejre tudok szert tenni, sokat javít az ügyön.

Az egésznek a vázát a potyka adja. Nemesebb halat sajnálok beletenni, csuka, kárász, amur, busa pedig nem való bele.

A pontyokat kifilézem, a gerinc, az uszonyok, a fej(keserűfog!!!)a keszeggel egyetemben megy az alaplébe, amit hideg vízbe teszek fel főni, a négybe-nyolcba vágott hagymával. Ha keveslem a ponty aprólékot, nem átallok egészet is belefőzni az alapba. A lényeg, hogy a víz max. 2-3 ujjnyival lepje el a húst. Sózom.

Ha felforrt, akkor erős tűzön lobogtatva főzöm egy fél órácskát, addig amíg a ponty "kinéz" a bográcsból.

Ezután húsleves módjára lassan főzöm akár 1-2 órát is.

Ezalatt a csontokból minden íz kifő.

Nagy lyukú tésztaszűrőn áttöröm,(a passzírozót rég kidobtam), majd újra felforralom, és botmixerrel átjáratom. Ha felforrt belerakom az előre besózott hal filéket, őrölt paprikát szórok bele, oda ahol a lé nem forr, nem keverem, a paprikát önmaga dolgozza el, miközben a (hal) zsír kioldja a színét.

20 perc múlva tálalható, csípős paprika opció.

A halon, hagymán, vízen, són, paprikán kívül, számomra minden más merényletnek minősül, de aki így szereti, lelke rajta.

Én "doboszoli" módon csinálom évtizedek óta, bár sosem beszéltük meg előre, csak utólag:)))

a botmixerezés pedig kizárólag az Ő kitűnő ötlete, amit

örömmel átvettem.

sajnos tiszai halhoz még nem volt szerencsém, illetve a páromnak, de a "dunántúli vegyes" tiszai módon is nagyon finom tud lenni:))

-üdv-