Hogy fejleszthetném tovább a főzési tudásom?

Keresel recepteket - a neten rengeteget találsz - ahhoz az alapanyagokhoz, amit el szeretnél készíteni, vannak videók is, és próbálkozol. A füszereket is ki kell próbálni, nem csak a megszokottakat tenni azt ételekbe. Egyszerre csak egy újat próbálj, aztán meglátod, hoyg neked ízlik-e vagy sem.

Jobban fözni csak úgy lehet, hogy fözöl és idövel egyre nagyobb tapasztalatod lesz

"Én só mellé maximum borsot rakok rá, és még sosem volt ilyen, mindig olyan, mint kellene lennie."

Ha az "olyan, mint kellene lennie" alatt az igénytelent és unalmast érted, akkor jóhogy.

Keresel neten recepteket amik kiesnek a komfortzónadbol. Hs nem izliky vagy a recelt a rossz vagy nekdd nem az izlésed. Ezeket megjegyzed. Egy idő után egyre gyakrabban fogod tudni eldonteni hogy melyik recept lesz neked joy esetleg alakitod, aztan meg kitalalsg hasonlokst

Szoval sok gyakorlással

Elsősorban az alapanyagok ismerete tesz jó szakáccsá, másodsorban a rutin és a jó recept.

De én minden ilyen kérdésnél elmondom, hogy az étel íze sokkal nagyobb arányban függ az alapanyagok minőségétől, mint a főzni tudástól. Ez a saját tapasztalatom. Egyszerű példa:

a télen készült lecsó friss paradicsomból és paprikából a aligha lesz olyan ízletes, mint nyáron, amikor minden napérlelte, hazai, és teljesen friss.

Ebből adódik a másik alapelvem a főzés terén: SZEZONALITÁS. A menő, gourmet éttermeknek kizárólag szezonális étlapjaik vannak, minden évszakban más és más. Mindenfajta étel akkor a legfinomabb, amikor a fő alapanyagoknak szezonja van. Például október-novemberben a legfinomabb a sütőtökkrémleves. Vagy savanyú káposztás (nem savanyított!!!) étel is november végétől tavaszig a legfinomabb, hiszen ilyenkor készül a hagyományos savanyú káposzta. Eleve az erre való téli káposzta október második felére érik meg, és a hagyományos erjesztés folyamata legalább 6 hét.

A természet is így működik, évszázadok alatt kialakult étkezési szokások is remek támpontot adhatnak, például az olajos, kalóriadús magvak mind mind ősszel érnek meg, (na jó, a mák kivétel) és ekkor is szokás őket fogyasztani a sötét, hideg időben. Nyáron ritkán eszünk mondjuk diós desszerteket. Ellenben a lédús napérlelte, zamatos barackból nyáron isteni hideg krémlevest készíthetünk, vagy a málnából isteni pohárkrémet.

A tavasz első "zöldsége", a medvehagyma is tipikus tavaszi ételek alapanyaga, de a zöld leveles hozzávalók (csalán, spenót, sóska) is mind mind tavasszal válnak frissen elérhetővé. A hosszú, napfényhiányos sötét tél után így lehet a vitaminraktárakat feltölteni.