Lehetséges egészségesen zselékockát készíteni?

A zselatin nem egészségtelen, de már írták az agar-agart is.

Van jó édesítő, természetesen (ha még a xilit se felel meg, akkor talán a gyümölcslé?), de a zselének tényleg nem kell édesnek lennie.

Víz, zselatin, ez máris zselé, azt raksz bele, amit akarsz, tág határok között.

Meggybefőtt leve + zselatin, ez szerintem szuper.

Egyébként a zselatin sem egészségtelen, nagyon nagy szüksége lenne rá a porcainknak, hogy ne kopjanak el idő előtt.A tisztított fehér lapzselatinból lehet a klasszikus remegős zselét készíteni.

Az agar agar is természetes anyag tengeri vörösmoszatból lehet előállítani, és bár drágának tűnik,de nagyon kis mennyiséget kell belőle használni.1 teáskanál agar agar 500 ml folyadékhoz elég. Ami még nagyon jó, hogy már 40 fokon megszilárdul, de bármikor vissza lehet forralni.

Én a zselé kockához az agar agart ajánlanám, mert nem szükséges a dermedéséhez sem sav, sem cukor.

14-es, lehet ezt poénosra venni, de cseppet sem az. Főleg más bőrére illetlen játszani. H2O-poén: nem azokról van szó, akik még ezt is megeszik. Az emberek zöme már rég nem itt tart, ezt a viccet ugye még 1998-ban sütötték el valamikor és poénból körlevélben beutazta az egész internetet...

Talán van aki nem tudja, valóban sokféle anyagot fel lehetett és lehet a jövőben venni az EU-s élelmiszeradalék jegyzékbe és akkor az is kap egy E-számot. A rozsliszt is ilyen, pl. vagy a kukoricaliszt, szentjánoskenyérmagliszt, stb.

Nem minden "E" káros, vagy vitatott. De pl. aki a citromsavat vidáman emlegette, mint ártalmatlan példát - bizony elgondolkodtató, hogy azt ipari áron és mennyiségben lassan 10 éve baktériumokkal termeltetik, másképp túl drága lenne. Van ismerősöm, aki allergiás az ipari módon előállított (pedig BIO, nem vegyészetileg előállított anyag) citromsavra. Símán megissza az igazi citromból facsart, répacukorral édesített limonádét, de tele lesz piros kiütésekkel a bolti citromsavporból kevert italtól. És feldagad a feje, vagy felfúvódik, emésztési gondjai ha az igazi citromlét édesítőszerrel (aspartam, szacharin, szukralóz, stb.) édesítik. Az orvosok szerint a citromsav mellett a bacik által termelt toxinokra allergiás, ezen kívül a legtöbb mesterséges édesítőszerre. Ezek szerintem senkinek se tesznek hosszú távon jót, legfeljebb a tünetek nem azonnaliak, láthatók és nyilvánvalók. Ezek az édesítő szerek is engedélyezett, mi több kifejezetten orvosilag a cukor helyett _javallott_ E adalékok.

A cukorral is ez a baj: izocukor-szirup, köze nincs a természetes gyümölcs, répa, vagy nádcukorhoz.

Fogják a kukoricsaszárat, ami kötött keményítőláncokból áll. Összetörik, vízben előfőzik, amitől a keményítő jó része a rostokból felszabadul. Majd egy kénsavas löttyben magas nyomáson kifőzik, amitől szétszakadoznak a keményítő óriásmolekulák mindenféle kisebb diribdarabra. Egyes darabok cukrok, mások a keményítő roncsainak törmelékei. Kimossák, enyhe lúgos anyaggal (pl. szódabikarbonát, mész, vagy hasonló) semlegesítik a kénsavat, ülepítik a reakció szilárd maradványait, a víztartalom jó részét elforralják, így marad vissza a kész "cukorszirup". Na ezt itatják üdítőkben, etetik befőttekben, savanyúságokban velünk. És az ilyesmitől lesznek sokan cukorbetegek... Nem a sok évszázados, ezredes nád meg répacukortól, főleg nem a finomítatlan gyümölcscukroktól. Azokra ugyanis biológiailag tervezve vagyunk. Ellentétben az ólombetétes (mert még a saválló acélt is kis mértékben beoldja a kénsav)), kénsavas reaktorokban modifikált kukoricaszárra. Ezt inkább csontliszt és vérpor helyett a tehenekkel kéne megetetni, hogy egészséges tejet adjanak... Mert nekik van keményítő bontó enzimjük a bendőben és kénsav meg ólommentesen is remekül elvannak a kukoricaszáron és csutkán.

Zselékocka kérdés:

Szerintem a legtöbb finomra darabolt gyümölcs levét elfőzve kellő idő után a sejtfalak és sejtnedvek anyaga a fokozatosan karamellizálódó gyümölcscukrokkal, hosszú DNS és egyéb szerves molekula láncokkal merevítve sűrű masszává áll össze, ami kihűlve zselés, kocsonyás anyag. Vannak gyümölcsök, amik jobban, vannak amik kevésbé állnak jól össze. A pektin csak egyik lehetséges és az emésztés szempontjából nem a legoptimálisabb zselésítő anyag. Engem kifejezetten böfögtet és a beleket, epehólyagot is irritálja. Másokat viszont egyáltalán nem zavar. Az almapektin alternatívája pl. a szilva, amit más gyümölcsökkel kombinálhatsz, mivel önmagában kalapácsálló keménységű lekvár főzhető belőle.

A különféle barackfélékből is főzhető finom kocsonya, hozzáadott pektin, zselatin, stb, nélkül is.

Ezeket az adalékokat azért használják sokan, mert biztosabb, gyorsabb és szebb is az eredmény.

A keményebb dzsemek is voltaképp ilyen hígabb kivitelű "zselék".

Azután lehet ám húsból is főzni gyümölcskocsonyát!

Olyannyira, hogy régen a tasakos gyümölcskocsonya porok zselésítője általában sertés vagy csirkehús alapú volt.

Elkészítése: Lényegében ízesítés mentes klasszikus, állati hús (csirke bőrke, sertésfej, stb) alapú kocsonyát főzünk, aminek levét szitán keresztül szűrve leheletnyi sóval, (húsíz tompítása) tisztességes mennyiségű cukorral, (és ha szeretjük, akkor egy kevés, a hús ízt végleg elnyomó fahéjjal), illetve főzéssel besűrített gyümölcslével, paradicsomsűrítménnyel, stb. ízesíthetünk.

De tehetünk bele akár főtt répát, gyökeret, stb.

Ha a zavaros állagú kocsonya helyett víztisztát szeretnénk, akkor a húsfőzés utolsó perceiben öntsünk tetejére sárgájától elválasztott nyers tojásfehérjét, ami az esztétikát rontó ruskót és felesleges ízanyagokat megköti, majd a megfőtt, piszkossá váló tojáshabot tészta szűrővel távolítsuk el. Az eredmény víztiszta kocsonya.

Egészséges ételnek nem kimondottan lesz a kocsonya vagy zselé egészséges, de nem is leszel beteg tőle, összességében sem nem egészséges, sem nem káros étel a természetes kocsonya. Egészségtelen akkor lesz/lehet, ha bizonytalan ipari (bolti) alapanyagokból készítjük el.

Ezen kívül sok létfontosságú ásványi anyagot tartalmaz. Vitamint persze ne is keressünk benne, hacsak nem teszünk bele szilárdulás előtt igazi gyümölcsszemeket. A fokozott hőkezelés ugyanis lebont minden vitamint benne.

Persze relatív az egészségesség, hiszen létfontosságú és jól emészthető, felszívódó ásványi anyagokat azért még változatlanul tartalmaz.

Ja, jut eszembe. A Pektinnek is van persze E száma, amivel semmi bajom. Ami engem kissé irritál, hogy ha kell, ha nem minden rostos italba beteszik és ráírják, hogy természetes anyag (almalé, almapektin) felhasználásával. Ebben az a csapda, hogy minden lehet műanyag, még a műcukor is benne, mert ha csak a böfögtető almapektin a "bio" már úgy adják el, mint valami szuper egészséges dolgot. Holott ez így nem az.

Szóval ha szidjuk az E-számokat általánosságban, azért nem árt ha tudjuk, mit is takarnak. Aki bizonytalan, az a neten utána tud mindegyikek pontosan olvasni és azt is megtudja, hogy melyikkel mi a gond, s melyik az, ami az emberek többsége, vagy a tudomány jelen állása szerint szerint ártalmatlan, vagy kifejezetten egészséges. :)

Lehetséges.

Főzz egy jó kocsonyát, és kockázd fel!