Ti miért kezdtetek el főzni?

Én sütni tanultam meg előbb, mert édesszájú voltam és anyukám ritkán sütött süteményeket. Aztán 18 éves koromban külön költöztem, akkor meg már muszáj volt főzni is, de szerettem.

Anyum nem tudott főzni, nem is volt hajlandó, étel meg semmi. Kiegyeztünk: ő megveszi a hozzávalókat, én főzők.

Éhes voltam..

Nyaranta mikor anyum megy nyaralni otthon maradok kb 1 hétre vagy ha megy testvéremhez külföldre akkor el kell látni magam és a szendvicsen kívül jó néha meleget enni. Aztán mióta barátnőm van még többet sütünk főzünk, már volt többször pizza, volt rakott milánói különböző pudingos sütemények ilyesmik, és nagyon finomak. Sokkal jobb mint a szülő főztjére hagyatkozni mert ő nem tudhatja, hogy épp mit kívánok meg meg ugye tizen akárhány évig az ő bevált főztjein élni jó de annyira jó valami újat kipróbálni.

Ez vicces lesz, de én azért kezdtem el sütni/főzni, hogy majd a jövendőbeli férjemnek finomakat tudjak készíteni, a fèrfiak sokszor értèkelik ha a nők valami fincsivel várják haza.

Otthon a konyha közelébe sem engedtek - ezért amint eköltöztem az volt az első dolgom hogy főzzek :D azóta is imádom :)

Mert anyukám odaállított maga mellé konyhalánynak, és meg kellett tanulnom, ha tetszett ha nem.(Ő egy jóhírű étteremben főzött, így jó tanárom is volt, bár nagyon szigorú )Amikor férjhez mentem, már jól főző menyecske voltam, anyósomék nagy örömére.

Egyedül élek, szeretek sokfélét enni egy étkezés során (saláta, leves, főétel) és ez étteremben sokba kerül. Továbbá így jobban oda tudok figyelni arra, hogy mit és mennyit eszek. Étteremben megeszem, amit elém raknak. Otthon mindig annyit szedek, amennyi kell.