Miért télen szokás disznót vágni?

Bizonyára az időjárás miatt...Tessék:

"Hűtő hőmérséklet: A hideg téli hónapok alacsonyabb hőmérséklete lehetővé teszi, hogy a vágott disznóhús hűtő környezetben maradjon. Ebben az időszakban a hús hűtését és tárolását könnyebb megoldani, mint a melegebb hónapokban.

Hagyomány és táplálkozás: A hagyományos ételek és eljárások gyakran a környezeti adottságokhoz igazodnak. A télen tartott disznóvágások lehetővé teszik a hús megőrzését hűvös időjárásban, amikor a hűtési lehetőségek korlátozottabbak voltak. A téli hónapokban készített disznóhús alapanyaga lehetett a tápláló és tartós ételeknek a kemény téli hónapokra."

[link]

1, télen nem volt már mivel etetni, így nem hogy tovább hízott volna, hanem lefogyott volna a disznó.

2, hűtő híján a téli hideg sokat segített abban, hogy nem romlott meg az az egy családnak azért egyszerre sok hús.

3, télen az embereknek se volt nagyon mit enniük, így megették a jószágok egy részét

Manapság már szokás nyáron is disznót vágni.

De 50 éve még nem volt hűtőláda, nem tudtak mit kezdeni a húsokkal. A Lehel hűtőnek volt egy pár literes fagyasztó része, oda esetleg be tudtak tenni egy tepsire való hurkát, és ennyi. Még korábban pedig hűtőszekrény se volt.

Azért tenyésztettek régen nagyon zsíros mangalicát, mert a zsír kisütve, a szalonna pedig felfüstölve elállt egész évben, legfeljebb kicsit megavasodott, de hát attól még megették, mert hús nem volt. Esetleg a mészárosnál lehetett venni nyáron is friss húst, de erre nem sok embernek volt pénze.

A disznóvágásból származó húst azon frissen felhasználták, egy részéből kolbász lett, ami a sonkával meg még pár dologgal együtt felfüstölve a hideg idő végéig elállt, de a maradékot, ill. a hurkát egy héten belül meg kellett enni még télen is. Nem az adott család ette meg persze, hanem küldtek kóstolót a rokonoknak, szomszédoknak. A kóstolóküldésnek pont az volt a lényege, hogy a romlandó cuccot szétosszák. Úgy volt megszervezve a rokonságban, hogy ne egyszerre vágjanak disznót, hanem legalább 1-2 hetente, és ki mennyit küldött, annyit kapott vissza, így az egész rokonságban hosszabb időn keresztül volt friss hús és hurka, friss tepertő, meg egyebek.

"A disznóvágásból származó húst azon frissen felhasználták, egy részéből kolbász lett, ami a sonkával meg még pár dologgal együtt felfüstölve a hideg idő végéig elállt, de a maradékot, ill. a hurkát egy héten belül meg kellett enni még télen is."

Sok helyen divat volt még a friss zsírban eltett oldalas, vagy pecsenyehús. A pincében hetekig, néha hónapokig elállt, ha a maradékot mindig leöntötték az olvasztott zsírral.