Melyik borokat használják misebornak?

[link]

"924. kán. -- 1. §. A legszentebb eucharisztikus áldozatot kenyérrel és olyan borral kell

végezni, melyhez kevés vizet kevernek."

"–3. §. A bornak a szôlô termésébôl készült, természetes és nem romlott bornak kell lennie."

Ez egy kicsit tág megfogalmazás, nagyjából semmi megkötés nincs benne. Mondjuk a "természetes" kitétel érdekes - az én olvasatomban pl a fajélesztőzés, enzimezés, tápsózás nem természetes borkészítés. Ha így értelmezzük a szabályokat, akkor a borok kb 99%-a mondjuk élből kizárható.

Az egyik hívő ismerősöm akkor jött rá mi is igazából a misebor, amikor először ivott kannás vörösbort (s-budget).

Mojjo, a te olvasatod alapján kénezetlen bor kellene hogy legyen. A misebor szakrális kellék, nem élvezeti cikk.

@6: nem, az én olvasatom a természetes borról az, amit leírtam. Arról szól (legalábbis nagyjából), hogy a bor erjedjen spontán, magyarán _természetesen_. Tehát a borkészítés során nem adunk semmit a borhoz, ami megváltoztatná az erjedés folyamatát. A kén és derítőszer nem ez a kategória, amennyiben a kénezés nem az erjedés mesterséges, idő előtti leállítását szolgálja. Viszont természetes borkészítéskor nincs mustsűrítményezés, enzimezés, tápsózás, fajélesztőzés, nincs lélevétel, nincs almasavbontó starterkultúrával való beoltás stb stb. A bor a szőlő valamint a pince _természetes_ mikrobiótája segítségével erjed a folyamat első lépésétől az utolsóig.

Ez az én olvasatom. Illetve ha valaki természetes borkészítést emleget a szakmában, az többnyire erre gondol. (És nem a kénmentes borkészítésre, ami egy másik műfaj.) Ettől függetlenül valószínűleg a fent idézett irányelv nem ezt akarja jelenteni. A tippem annyi, hogy "szőlőből készüljön". Ha valóban ezt jelenti, akkor viszont minden bor belefér, ami nem vizezett és nem romlott, úgyhogy gyakorlatilag az égvilágon semmiféle megkötés nincs arra, hogy mi is lehet misebor.

Mojjo lepontozását nem értem. Kezdjük azzal, hogy a legjobb hazai pincék között vannak az apátsági pincék, az egri püspökségnek akkora hodály pincéje volt, hogy fél Heves megye elférne benne egy atomtámadás idején. Mivel Szent István óta szedték a tizedet jó ideig az egyházban, ami a bortemésre is vonatkozott, rettenetes volumenben halmoztak fel bort az egyházban mindig is. Ezeket itták a misén, és a pap nem volt olyan hülye, hogy ne a legjobbakat válassza ki magának.

Bármilyen bor lehet misebor, nincs rá megkötés. A színére vonatkozóan sincs.

Hogy a viharba ne lenne èlvezeti cikk a misebor! Ittam èn màr pappal jò misebort. A misèn szakràlis èrtèket kèpvisel, ez rendben.

Gyöngyöspatai Cab.franc volt a papunk kedvence. Èn is liter szàmra tudtam inni. Nagyon tiszta, kevèssè hordòs, gyümölcsös, erősen fajta jelleges (Mojjò itt kiakad) bor volt. Ràadàsul hordòbòl egyből pet palackba töltöttèk le.

A vallàs elèg engedèkeny ebben a tèmàban. Nem olyan kocka, ahogy Mojjo leìrta. A Biblia "szabàlyai" nem a modern borkèszìtèshez lettek igazìtva. A cèlja ezeknek a "szabàlyoknak" teljesen màs volt. Pont a minősèget cèloztàk meg ezzel ès a pancsolt szutykot szűrtèk ki.

@9: valószínűleg félreérthetően írok. Egyrészt én nem a fajtajelleg, mint olyan létét tagadom, hanem

1, a fajtajelleg lehet sokfelé ágazó, leginkább szőlészeti különbségek hatására (pl Sauvignon blancnál fajtajelleg, ha vágott füves, csalános, de ha semmi vágott fű nincs benne, hanem tiszta érett mangó az egész, az is fajtajelleg.)

2, A borászati munkálatok olyan szinten hathatnak a bor ízképére, ami a fajtajelleget teljesen felülírhatja, és gyakran felül is írja. Épp ezért két, azonos szőlőfajtából készült bor között hatalmas különbség lehet.

Azt sem látom, hogy nagyon kocka szabályokat vizionalizáltam volna miseborkészítésre. Idézem magam:

"A tippem annyi, hogy "szőlőből készüljön". Ha valóban ezt jelenti, akkor viszont minden bor belefér, ami nem vizezett és nem romlott, úgyhogy gyakorlatilag az égvilágon semmiféle megkötés nincs arra, hogy mi is lehet misebor."

Ez viszonylag engedékeny, akárhogy nézem is :)