Mit csinálnátok ha lenne pénzetek, időtök, de barátaitok nem?
Mindenki csak pénzért barátkozott velem, egyetlen igazi barátom sem volt soha. Ennek részleteibe nem szeretnék belemenni, mert lényegtelen, már elfogadtam, hogy ez így van, nem is akarok már barátokat. Bizonyára valami gond lehet velem, hogy csak egy kétlábonjáró pénztárcát látnak bennem az emberek, de nem tudom az okát, és nem is szeretnék több energiát fektetni abba, hogy kiderítsem.
Nem vagyok magányos, sem depressziós, nem unatkozom sosem, és nem az időt akarom elütni, hanem valami értelmes kikapcsolódási lehetőséget keresek.
Járok edzeni, úszni, egész életemben tanultam, idén azt nem akarok. Szeretek egyedül lenni, de mostanában hiányzik valami kis szórakozás. Szüleim, rokonaim meghaltak, párkapcsolatom nincs, nem is lesz. A korábbiak is mind csak pénzért voltak velem, az utolsó sok pénzt lopott tőlem, ami nagyon megviselt érzelmileg, mert elhittem, hogy ő tényleg szeret. Évek teltek el azóta, és csak megerősödött bennem az érzés, hogy többé senki nem kell. El is zárkózom minden ilyesfajta közeledéstől.
Van esetleg valami ötletetek, hogy mihez kezdhetnék? Utazgatni egyedül nem szeretek, fizetett társaság meg nem érdekel. Alkoholt nem iszom, sajnos ez is leszűkíti a lehetőségeket.
Köszönöm ha válaszolsz!
Tudom, hogy a legtöbb embernek épp ellenkező a problémája mint az enyém, és nyilván mindenki a sajátját látja a legrosszabbnak. Ezért kérlek, ne menjünk bele felesleges körökbe ezt illetően!
válasza:Eleinte magamra költenék hogy szebb legyek fittebb tele vitaminokkal meg ilyesmi.
Megtanulnék egy nyelvet, tudnék magántanárra költeni.
Talán gitározni is vagy vmi hobbit is.
Meg talán infobol is vmi skillt.
Megtanulnék főzni azaz nem sírnék ha dobhatom ki ha ehetetlen, merthát van pénz essunk neki újra masodjára talán megy.
Aztán ujra tanulnék vezetni rengeteg órát vennék(hiába van jogsim eletveszélyes ahogy én vezetek igy nem is vezetek de autom sincs.)
Igazábol magamba fektetnék sokat. Aztán egy rakat önfejlesztő könyv.
Könyvtárba járnék.
Es lehet kimennék kulfoldre talán szorakozóhelyre vendéglátózni vagy nem tom de meglenne ott az is hogy van kikkel bulizni is meg talán szerelmek haveri kör stb is alakulna.(ahogy ez így is volt míg kint éltem.)
Altalában olyan helyeket keresnék ismerkedni ami én vagyok.
Tehát ha bulizós vagyok akkor szorakozohelyen dolgoznék akár pl táncosként bármi(nyilván vennék órákat is előtte)
Ha könyvmoly lennék akkor járnék olyan csoportokba csoportos kónyves esetbeszélős foglalkozásokra vagy még írnék is könyveket.
Ha sportolo lennék meg beiratkoznék sportokra versenyekre odatenném magam es nyilván alap hogy lennének társaim ehhez.
Es igy tovább
válasza:Kedves Kérdező !
Sokban hasonlítunk, bár abban nem ,hogy felvetne a pénz :)
Mindig igyekeztem megértő és lojális lenni az emberekkel.Voltak barátaim is,illetve annak hitt személyek. Volt,amelyik anyagilag vágott át,nem kis összeggel, volt,aki erkölcsileg és lelkileg okozott kárt. Páran pedig akkor tűntek el, amikor kapcsolatuk lett, vagy munkahelyi sikereik. Dicsekedni és panaszkodni persze megtaláltak, míg meg nem untam és véget nem vetettem az egésznek.
Munkahelyen képtelenség baráti kapcsolatot kialakítani, az emberek zöme kisstílű, tükrözi az ország mentális állapotát. Értelmesen beszélgetni, vagy normális programokra elmenni évek óta nincs módomban senkivel.
Már megszoktam, hogy a mai élet nem a minőségi emberi kapcsolatokról szól, illetve nem segíti elő ezek kialakulását és fenntartását.
Azt hiszem, Kérdező, hogy Te is és sokan mások is isszuk ennek a kornak a levét :/
Illetve annak,hogy a pénz, az intelligencia nem boldogít - önmagában !
F/Bp
válasza: válasza:Köszönöm a válaszokat!
Összességében az életem rendben van, ezzel már nem kell foglalkoznom, a kinézetem meg nem érdekel.
Valami olyasmire gondoltam, ami szórakozás, kikapcsolódás jellegű, de mégis lehet egyedül csinálni, vagy olyan társasági program ahová be lehet csatlakozni ismeretlenként is. Például úgy, mint egy szörftáborba, vagy egy jógatanfolyamra. (Csak ezeken már túlvagyok.)
válasza: válasza: válasza:Csak a fő kérdésre válaszolva:
Ez személyiségtől is függ. Én nagyon-nagyon örülnék neki, hogy egyedül vagyok, azt teszem, amit akarok és nem piócáskodik senki sem rajtam.
Ma már meg kell becsülni a szabadságot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!