Komolyan nincs olyan társaság, ahol nem erőltetik az ivást, nem szólnak be az embernek?
Nem vagyok absztinens, alkalmanként fogyasztok alkoholt, de csak bizonyos italokat (röviditalokat nem, csak sört, cidert, bort, pezsgőt), és nem nagy mennyiségben. Egyszerűn nem igénylem ahhoz, hogy jól érezzem magam, az italok egy részét nem szeretem, illetve nem akarok berúgni.
Nem vagyok egy különösebben társasági ember sem, de néha azért van igényem rá, szóval eljárok baráti társasággal, volt évfolyamtársakkal, kollégákkal, netes ismerősökkel stb. erre-arra. Nyilván vannak családi események is, születésnapok, esküvők.
De már nagyon elegem van belőle, hogy sehol nem hagynak nekem nyugtot. Állandóan megy a tukmálás, az erőltetés, a kérdezgetés, hogy miért nem iszok, miért csak ennyit iszok, miért a drágábbat veszem, miért ezt iszom, igyak még, csak egy felest, csak még egyet, miért üdítőt iszol stb. A legutóbb is simán töltöttek a poharamba, miután határozottan mondtam, hogy nem kérek többet.
Nem értem... Miért nem lehet elfogadni a másikat? Miért kell a másikkal foglalkozni állandóan? Én se szólok bele abba, hogy más mennyit mit iszik, mit csinál. Másoknak miért kell? Mindenhol ez megy, bármilyen társasággal jövünk össze. Miért kell ezt???
Tipikus magyar emberek… szánalom.
A kedvencem, amikor jönnek a “bevált” szlogenek:
“ mi van b*zi vagy? Há’ igyál már, ne legyél b*zi “
“ jaj te nem iszol? Valami egészségügyi probléma, aj szegénykém” —> öö, nem, csak egyszerűen nem szeretem az alkohol izét sem. Ennyi.
“ erre beb**szunk “ —> általánosságban jó mindenre, szakításra, új kapcsolatra, sikeres vizsgára, gyerekszületésre, átlagos péntek estére stb…..
Következetes magatartással érhetsz el kétféle eredményt:
1. Nem hívnak többé az adott társaságba
2. Egy idő után nem piszkálnak ezzel, miután megtapasztalják, hogy értelmetlen cseszegetni vele.
Amikor abbahagytam a dohányzást, a dohányosok szoktak arra rá, hogy tartósabb időn keresztül körbeültek és a dohányzásomra utaló kérdésekkel bombáztak folyamatosan.
Amikor a szeszfogyasztást fejeztem be, ugyanezt tették velem - csak az alkoholisták (a dohányosokkal karöltve, akik ekkor már nem a cigarettázással piszkáltak).
Miután fél évet követően is ugyanazokat az önmagukba visszatérő válaszokat kapták - a következetességemből adódóan - az említettek, egyszerűen elmaradtak azok az emberek a környezetemből, akik kellemetlenkedni akartak nekem, mert nem ért célt a vergődésük.
Ennyi!
Borzalmasak egyesek tényleg, rám is volt hogy vérig sértődtek hogy hoztak nekem piát és nem iszom meg, pedig azt nekem hozták (nem kértem). Az a baj hogy olyankor már annyira be vannak állva, hogy semmit nem lehet nekik mondani.
Amúgy pl én azt mondanám hogy csak a diós fügelikőrt szeretem, lehet hogy nincs is ilyen de az a jó ha nincs is.
Sajnos ez megy mindenhol. A férjemet 20 évig szívatták a sportklubjában, és mondogatták neki, hogy na majd egyszer leitatunk! Minek? -_-
Apósom meg pontosan tudja, hogy nem iszunk, de mégis minden egyes alkalommal megkérdezi, hogy adhat-e egy welcome drinket. Szerintem azt hiszi, vicces.
Amúgy az vált be, hogy mi szervezzük a bulit, megmondjuk, hogy aki inni akar, hozzon magának, mert itthon nem tartunk, és frankón elnézést kértek, mielőtt öntöttek maguknak :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!