Másoknak se volt soha állandó baráti társasága egész életében?

22 évesen ezt irod, hogy egész életedben nem volt állandó társaságod? 😁

Még előtted az élet..

Én 39 vagyok, haveri társaságom nem nagyon van, 1 barátnőm, 2000 szeptemberében az új suliban találkoztunk, minden nap irunk egymásnak, 1-2 hetente talizunkn.

Egy másik csajszi, 1992 óta legjobb barátnők voltunk, aztán gyereke lett, stb, aztán eltünt úgy 6 éve. 1 pasi van még, akivel elmegyünk valahova, ott mindig vannak ismerősei, akiket már én is ismerek, el lehet velük lenni.

Nekem pár rokonon kívűl nem sok, a legtöbbje így is érdek amiből erős túlkínálat van.

Azon nem gondolkodtál, hogy társkeresőzz? Nem csak neten lehet, de ez is egy opció, mert manapság sokkal könnyebb, nem vagyunk elég bátrak hogy pl. dohányboltban, utcán, metrón stb. helyen elhívjunk valakit. Sokkal egyszerűbb neten, ott annyira nem érzed magad szarúl ha valaki azt mondja nem, köszi, vagy hogy van valakim...

Aki ezen gondolkodik nyitni is kell az emberek felé, de nem lepődóm meg azon, hogy valaki egy időre zárkózottabb lesz néhány rossz tapasztalat után.

Magányos looser vagy így, de azt veszem észre, azt tapasztalom hogy sokkal népszerűbbek, komolyabban veszik azokat az emberek akik párkapcsolatban élnek, esetleg bele petéztek valakibe. Még mindig a féltékenység és az irígység mások jólétére és/vagy boldogságára az egyik legnagyobb trend.

22 évesen?

Ezzel még várjál.