Vendégségben valóban nem illik szólni, ha valami kényelmetlen, alkalmazkodni kell a vendéglátóhoz, mert ilyet még nem tapasztaltam? 26/N

Erősen konfliktuskerülő ő, 2-es. Mindent lezár annyival, hogy sajnálja, ha nem elég jó emberileg... Kollégiumban lakott, ő is unja az alkalmazkodást másokhoz gondolom. Én nem tehetem meg, hogy egyedül lakjak Bp-n, úgyhogy vagy az aktuell párommal, vagy lakótárssal élek az albiban, ahol mar 4 éve kitartok. Kollégiumban ugye nem lehet megbeszélni ilyeneket, h reggeli kelés, mert a közös fürdőkben várni kell csúcsidőben. :D 1 évet laktam ott, többé soha.

Úgy nőtt fel, hogy a szülei már nem voltak otthon, amikor reggel felkeltek a tesójával így nem nagyon volt kihez alkalmazkodni reggel.

Nagyon más kultúra a kettőnkké, szerintem ezert nem természetes neki, hm. De talán emiatt is megéri szólni neki, köszi a valaszokat! :)

8-as, csillagom, de ha nem mondja meg mikor kel, akkor hogyan alkalmazkodjak? Vagy szerinted ez nem olyan dolog, hogy ha muszáj egymáshoz alkalmazkodni, akkor ő fogad be, ő mondja el a szabályokat? Vagy nem értelek. Szerintem ez oda-vissza működik. Azért ha 7:30-kor kel én meg 8:15-kor ez elég nagy eltérés, kell egy kis kompromisszum, mondjuk 20 perc, hogy mikor tör rám alvás közben, mert én nagyon meg tudok ijedni és nagyon nem jó erre ébredni.

5 és többiek: Amúgy végül ő vetette fel a témát - nem tud este ruhát választani, úgyhogy sajnos vagy nem sajnos, én nem fogok aludni reggel, ameddig nekem jó, mert nem szeretne ezen változtatni. :D

Amúgy annyira nem jó a légkör, nem vagyunk alkalmasak arra, hogy együtt lakjunk és ezt mindketten tudjuk. Egy barátság nem arról szól, hogy együtt lakni is tudunk, mert ez nem feltétele. Majd egyszer a férjével úgyis közös lesz a szobájuk, vele nem lesz gond, hogy gardrób van a hálóban. :D És kb. kényszerből ment ebbe bele, mert rajta kívül senki máshoz nem tudnék menni, ugyanis mindenkinek komoly kapcsolata vagy már gyereke van, vagy egyenesen lakótársa, nem lehet bárkinél egy hetet hesszelni, maximum egy-egy éjszakát, az meg borzasztóan kényelmetlen lett volna nekem is, mint dolgozó nőnek.

Eltérések: Nem azért kelek későn, mert lusta vagyok, hanem mert nyáron éjjel nem tudok 10-kor elmenni aludni és hasonlók. Ő meg korán fekszik korán kel. Így fürdeni is csak reggel tudok, mert este 9 és hajnal 1 között még 2x leizzadok, vagy fekszem, vagy kelek a zuhannyal, átmeneteket nem szívesen csinálok, környezetvédelmi okokból. Ő 20 percet áll a zuhany alatt, mert neki ez az egyetlen luxus igénye. Nincs műkörmünk, festett hajunk. :D Én viszont nem szeretek pancsolni, ellenben sminkelek minden reggel, ő meg belövi a haját. Az enyém göndör, hagyom, hadd intézze magának a fésülés után. XD Étkezési igényeink mások, én sok mindenre allergiás vagyok sajnos, őt meg megkértem, semmiképp se vegyen ilyen cuccokat , mert etetem én magamat, emiatt ne fájjon a feje. Úgyhogy otthon érzem magam ezzel. :D

Felújítja a lakást nálam a tulaj amúgy, így el kellett mennem az albiból - nem tudom maradok-e emelt áron, jó hely, de nekem nincsenek ekkora igényeim, ha akad olcsóbb is, barátnőmnek meg újszerű albija van, egyedül él a kisállattal, neki ez a minimum. :D

Viszont ő szórja a pénzt szerintem olyan dolgokra is, amire nem telik neki, és inkább éhezik, le is fogyott, semhogy lemondjon ezekről a dolgokról.Szerintem a Zewa papír nem kötelező az élethez, ahogy a drágább kávé sem, de jól jön annak, aki megteheti. De ő még ezt az albit is alig nyögi, segítik a szülei, mert pályakezdő (Ő is 26, én 4 éve önellátó vagyok, a mesterképzés alatt ő is dolgozhatott volna, de olcsó volt a koli). Én nem tudnék így élni, de a pénzügyi kultúrát sem illik egy baráttal megbeszélni, én sem verem a fogamhoz a garast, többet is spórolhatnék, de hogy mondjam. Nettó 300-ból élek lakótárssal, ő nettó 250-ből egyedül, plusz amit kap otthonról. Pesten ez így nagyon necces, vidéken lehet én is egyedül lennék ennyiből, de 80 havonta csak a szobám, télen több, a rezsi miatt. Ő bruttó 200-at fizet rezsivel együtt. 50 elég, amire elég, a többit mind fizetik a szülei.

És el kell fogadni, hogy ez is egy normális családmodell. Ott segít a szülő, ahol tud, ha lakást nem tud venni, akkor vagy az albiba fizet bele, vagy a kajába, vagy ruhát vesz, amíg nem keres eleget a gyerek. És van, aki soha nem keres eleget és ez nekik jó. :)

Testvérem is így él jelenleg, minimálbérből otthon lakik anyuékkal. Kertes ház, elférnek de nem úgy tűnik, mintha el akarna innen menni mostanában, bár 22 évesen ez annyira nem is baj. :D