Mit tegyek, ha a nő nem nyújtja a kezét kézfogáshoz?

Én boldog lennék sokszor, ha senkihez nem kellene hozzáérnem, nőként van bennem egyfajta védekezés, etikett ide vagy oda. Bemutatkozásnál még rákényszerítem magam, na de hogy minden köszönéskor, arra nem vagyok hajlandó, még ha ezzel el is árulom a műveletlenségem, bunkóságom, kinek hogy tetszik. Ugyanez a kategória a puszi, az ölelés. Érdekességképpen: pár éve német nyelvterületen élek, mindenki egy kedves mosollyal köszön és ennyivel megelégszik. Semmi bonyolult öklünket-könyökünket összerakás, semmi nyalakodás jobbról-balról, csak így. A főnököm is, egy mosoly+a köszönés. Kikophatna már Magyarországról is a sok fogdosódás, szerintem annak intim viszonyban, családban a helye.

Minden nőundoros görcsnek az illemszabályok mostanában a mániái? -.- Ez már nem az első ilyen felütésű kérdés, amiben a kérdező nem is akar választ, csak a jóféle, 100éves értékrendekről és az önnön felsőbbrendűségéről papol, miközben a feministákat szidja... Egy olyan szabályrendszerben eleve nincs fikarcnyi tisztelet se, ahol egyértelműen szajhákra és hölgyekre osztják a lakosságot.

Ez az etiketthiszti eleve az öreg nénikék meg a csökött kretének hobbija.

Manapság ezeket már a kutya nem nézi. Max a "pedigrés" nemesi családokban adnak erre, de a fiatal korosztály kb. lexarja a protokollt, etikettet.

A 18-as tökéletesen megfogalmazta, pont ezt gondolom.