Veletek előfordul ilyen, hogy védekeztek ellene?

Nyár van, egyrészt sok kajának nem tesz jót a meleg, másrészt számít, hogy hány sütés után cserélik az olajat.

Én velem is hasonló van. Ha reggel úgy kell elmennem otthonról, hogy nem tudtam wczni, egész nap azon stresszelek, hogy mikor jön rám, mert ha rámjön, van kb 30 másodperc amíg kitör belőlem. Szerencsére megnyitottak a dolgok már, de amíg karantén volt ez oltári stresszt okozott, mert nem lehetett egy étterembe se beugrani ha baj volt, haza meg nem érek. Délelőtt egyszer kezdődött egy randim, és mentem vonathoz de volt még 10 perc. Csak nem mentem el ott budira, mert mivan ha nem végzek 10 perc alatt, és nem vagyok sehol amikor megérkezik. Szóval tartogattam, nem volt olyan vészes. De tudtam, hogy ott van bennem a cucc, és reggel nem is tudtam előtte otthon kinyomni, mert izgultam mivan ha nem sikerül. Aztán megy a randi, 20 percet sétálunk, tőlem nem vagyunk messze, és mondom neki haza kell mennem nem vagyok jól. Nem hitte el a lány. Előtte már összegörnyedtem lehajoltam, hogy ne fossam teljesen össze magam. Mondtam csak hányinger meg görcs de nyilván pontosan tudta. Amikor mondtam muszáj hazamennem, szó szerint le volt esve az álla és kb nem hitte el hogy vele történik ez. Elküldtem merre kell visszamenni a vasútállomásra, és elrohantam hazafele. Kb 5 másodperc múlva be is fostam. Hosszú nadrág alatt rá is folyt a cipőmre. Ráadásul boxer volt rajtsm, de annyi jött, az se tartotta bent. Húztam magam után a csíkot, több napig látszódott a nyoma a járdán. Kb minden nap stresszelek ezen, 7 8 éves korom óta. Ráadásul sokáig csak az otthoni wct tudtam használni, így az általános iskola teljes kínszenvedés volt hogy megússzam. Gimi alatt már kimertem járni, de egyetem alatt ez visszajött, mert kis csoportban beszél a tanár szó nélkül felállok kimegyek mindenki tudja, hogy miért voltam kint 10 percet. Így a másfél órás órák végére, leghidegebb télen is, olyan izzadtan fejeztem be, hogy facsarni lehetett a pólómból a vizet, mert úgy erőlködtem, hogy fing se hagyja el a lukam... Ez még mindig nem javult. Voltam orvosnál, pszichiáternél, de semmi nem oldotta meg.