Tényleg ennyire gáz, hogy szeretem a meséket?

Én 32 vagyok,de a Disney-klasszikusokat mái napig megnézem. Gumimacik, Csipet Csapat, Balu kapitány, Kacsamese...ezeken nőttem fel, még szép, hogy nem fogom megutálni őket, csak mert a társadalmi közfelfogásnak nem bírja a gyomra.

Aki ettől kiröhög, azt én is kiröhögöm hogy Maunikasóval meg éjjelnappalbudapesttel rongálja azt a pár magányos agysejtjét.

A Gravity Falls nagy jóság, nem is vagyok benne biztos, hogy gyerekeknek van... 41 éves vagyok s a 38 éves párommal néztem végig, de ha 112 lennék, akkor is nézném.

Sokkal mesésebb dolgokat is nézek. Általában nem bugyutákat, értelmeseket, elgondolkodtatókat vagy egyszerűen szépeket. Animéből nézek feledhetőket néha, de azok is szépek és kellemes esti szórakozást nyújtanak.

A 14 éves kor az gondolom, kényes ilyen szempontból, akkor még gyerek az ember, de nem akar az lenni, az én koromban már nem kell kényszeresen erőltetni, hogy nem vagyok gyerek :D

Teljesen jól csinálod, kérdező, én is néztem meséket 14 évesen. Ahogy előtte és utána is, nem hagytam abba soha.

A Barbie meséket szerencsére nem ismerem, viszont a My Little Ponyt és a Monster High Schoolt végignéztem 35-40 évesen. Na, az nem volt elgondolkodtató és bele tudok kötni a történetbe millió ponton, de a rajz, design, ötletesség tetszett (ha nem is minden, a pónik feje borzalmas) s nekem ez olykor elég.

Nem kell félteni, nézek én pl. Preachert is, ami nem széplelkű lánygyermekeknek van, viszont néhol nagyon jó, bár a képregényt jobban szerettem.

Az osztálytársaidnak mi a menő?

34 éves fiú :D ez olyan mint a 70 éves csaj? :DDDD

Egyébként a rajzfilmek közt tényleg nagyon sok jó van, és érdemes nézni őket, mert aranyosak és egyből jókedve lesz az embernek tőle.