A szülők miért a tanárokat hibáztatják, ha a gyerek rosszul tanul, vagy neveletlen?

#6: a tanár feladata, hogy oktasson, és a LEHETSÉGES MÉRTÉKBEN neveljen. Megsúgom: amit a tanár alakíthat egy gyereken, az roppant kis mennyiség. A gyermek nevelésében a szülői nevelés a döntő, a tanár ezen legfeljebb csak korrigálhat.

Azt pedig, hogy kezelhetetlen, rosszul nevelt gyerek voltál, nem a tanárokra kell fogni.

Valóban nem nagy elvárás, hogy a tanár tudja kezelni az ISKOLAI LÉTRE ALKALMAS gyermekeket. Ha egy neveletlen, szemtelen gyerek csakazértis az ellenkezőjét csinálja annak, amit a tanár mond, az nem a tanár alkalmatlanságát bizonyítja, hanem a gyerek és a szülő alkalmatlanságát. Az ilyen gyerek alkalmatlan a klasszikus okttási intézményekben folyó oktatásra, a szülő pedig alkalmatlan a gyereknevelésre. Elejtettél egy mondatot kedves édesapáddal kapcsolatban, ez nagyon jól bizonyítja, hogy mennyire hibásan neveltek. Én is volt, hogy kaptam egy maflást, mert akármit cisnált a tanár, élvetzem, hogy ellent mondhatok neki. Otthon elmondtam. Mi volt a válasz? Hogy megérdemeltem, mert így nem szabad viselkedni. És tökéletesen igazuk volt. Az, hogy nálad erre az lett volna a reakció, hogy kedves édesapád nekiront a tanárnak, tökéletesen mutatja, hogy ebben a tekintetben ő nagyon félrenevelt téged. (Meg azért ez a reakció az intelligenciáról is ad némi képet, de ebbe már nem akarok belemenni, mert az már személyeskedés lenne.)

Csak amíg régen az oda nem illő tanulókat átcsoportosították a számukra fenntartott speciális intézményekbe, addig manapság az a trend, hogy még a legalkalmatlanabb tanulót is tuszkoljuk be az osztályba, nem baj, ha másik húsz tanuló szív miatta.

A tanárok kezéből meg minden eszközt kivettek. Csak olyan eszközei vannak egy tanárnak, amik csak addig eszközök, ameddig abban a szülő is partner.

Hatos vagyok.

Apám es anyám egyetemet vegeztek, ők mindent megtettek ertem, amit csak lehetet. Az hogy egy tanar olyan tett miatt büntet egy diákot ami meg sincs tiltva az nem a gyerek hibája.

Mikor középiskolába mentem nem magamtol valtoztam meg hanem a tanárok változtattak meg. Ennyit szamit az hogy milyen egy tanár.

Nem ertem hogy egy elsős gyerektol hogy varjatok el felnotkent viselkedjenek. Meg szep hogy nem fog mindent tokeletesen csinalni amit elvarnak tőle ezert kell tudnia a tanárnak is "nevelni"

És én se vagyok egy retadalt gyerek 131 az IQm mensa teszt szerint. Rendes tudományi egyetemre járok, nem pedig valami bölcsész, közgáz hülyeségre.

De mondok el példát is:

Matek tanár nem tanított számolni csak deffiniciokat magoltatott. Ilyen emberek nem valók tanárnak.

12: Senki sem várja el egy elsőstől, hogy felnőttként viselkedjen.

Az viszont elvárható egy nagyobb gyerektől, hogy direkt ne zavarja az órát, ne beszéljen csúnyán, ne káromkodjon, de verje vagy veresse meg a tanárát.

Az hogy neked volt egy rossz tanárod, nem jelenti, hogy az összes tanár ilyen, mivel később pont normális tanáraid lettek neked is.

Viszont manapság sajnos a diákok nagy része olyan, hogy nehéz fegyelmezni, nem néznek már úgy fel a felnőttekre, mert otthon sem fegyelmezik, nevelik őket. Persze nem mindenki ilyen, de nagyobb az arány, mint pl. 30 évvel ezelőtt.

"Rendes tudományi egyetemre járok, nem pedig valami bölcsész, közgáz hülyeségre."

Ezzel nem azt bizonyítottad be éppen, hogy milyen okos és intelligens vagy :)

Nem tudom, mire jársz, de hidd el a világban nemcsak arra a tudásra van szükség, amit te tanulsz.

Sőt elárulok egy titkot, diploma nélkül is lehet valaki remek, okos, tájékozott ember.

En nem tartom felsoktatasi intézménynek azt ahol csak magoltatnak. Lehet vitatkozni, de ez van.

En sem irtam, hogy minden tanár olyan lenne. Még jó hogy a semmire válaszolsz.

Középiskolában tanítottam 3 évig, ahol szakiskolai képzést is folyt és elég vegyes volt a tanulók összetétele. Nem mondom, hogy egy-egy kirívó eset nem fordult elő, de nem jellemző szerintem ez, legalábbis szakiskolásoknál. Lehet az is közrejátszik, hogy ebben a korban már nem olyan szoros a kapcsolat a Szülő és a gyerek között és a diák inkább a haverjaival osztja meg a dolgait.

Akik foglalkoztak a gyerekeikkel, ők meg voltak elégedve a munkámmal, nem kritizálták azt. Akik meg nem foglalkoztak a gyerekeikkel, őket meg különösebben nem érdekelte, mi van az iskolában.

A médiában látott esetek egyediek, de egyre gyakoribbak. A tanárokkal szemben csökkent a társadalom tisztelete, de még mindig nem jellemző ez az meglátás, amit a kérdező felvetett, inkább ezeket az egyedi eseteket emlegetik. Több száz diák közül pár ilyen eset elenyésző.

A tanárok meg a szülőket hibáztatják. Ez egy végtelen macska-egér harc volt, lesz, és az is marad.

"Ily végzet áll a történet felett,

Te eszköz vagy csak, melyet hajt előre.".