A szülők miért a tanárokat hibáztatják, ha a gyerek rosszul tanul, vagy neveletlen?

Nemes egyszerűséggel azért, mert ezek az idióta szülők meg vannak róla győződve, hogy a nevelés a tanár, és az iskola feladata, nem pedig az övüké. Aztán ha szólnak az iskolából, hogy problémás a gyerek, neveletlen, vagy meg fog bukni, akkor felháborodnak, nem tudnak vele mit kezdeni, és mivel beismerni a saját hibájukat, miszerint alkalmatlanok szülőnek, nem akarják, ezért egyszerűbb a tanárt és az iskolát hibáztatni.

A cigis eset teljesen ugyanilyen. A szülő személyesen sértve érzi magát, hogy a gyerekével probléma van, és "menti ami menthető" alapon a tanárt kezdi el fikázni, és kioktatni. Nem csak iskolában, hanem óvodában is rengeteg a nevelésre alkalmatlan szülő. És a legelkeserítőbb, hogy az ilyen gyerekekből az esetek nagy többségében ugyanolyan debil, szülőségre alkalmatlan felnőtt lesz, mint az ő szüleikből.

Részben egyetértek veled.

A tanár feladata, hogy érdekessé tegye a tantárgyat, amivel rátudja venni a gyerekeket, hogy maguktól is tanuljanak. Igazad van abban, hogy szülők részéről bunkósság az ilyesfajta viselkedés, mert ha nem tetszik nekik valami, akkor írassák át máshova a gyereket.

De elmesélek egy személyes tapasztalatot:

Nem vagyok magyar állampolgár, de ebben az országban születtem és ide jártam iskolába. Általános iskolában, (feltételezem) emiatt utált a legtöbb tanár, amikor történt valami, akkor engem és csak is engem vettek elő, mindig engem büntettek amikor csak lehetett. Testnevelőtanárom 2x pofon vágott(mással ilyen nem fordult elő), mert felmásztam a bordásfalra. Apámnak egyszer sem, mertem szólni, mert nagy balhét csapott volna (én hülye megakartam "óvni" őket apám kedves természetétől). Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy ne érdekeljen engem sem az iskola, sem az emberek. Introvertált lettem, a memóriám pocsék, mert mindig csak felejteni akartam.

Aztán jött a megváltás: középiskolába kerültem, a rossz tanulóból 4-5-ös tanuló lettem. A tanárok rendesek, segítőkészek voltak, az órák érdekesek voltak. 4 gyönyörűséges év után jól leérettségiztem és most egyetemen tanulok.

Összességébe:Még mindig meglátszik rajtam, hogy általános iskolában csak vegetáltam. El se tudom képzelni, ha akkor nem utáltatták volna meg velem az egész oktatási rendszert, mennyivel nagyobb tudást birtokolnék. Visszaemlékezve olyan gyűlöletet érzek a tanáraim iránt, amit nem tudok szavakba foglalni, hogy mivel érdemeltem ki kis koromban azt a bánásmódot.

Na szóval:

"Oké, hogy vannak szemét tanárok, de miért a tanár a hibás, ha a gyerek hülye, neveletlen, nem tanul, stb? "

Szerintem nem nagy elvárás, hogy a tanárok tudják kezelni a gyereket, ez alapvető fontosságú, hogy ha valaki tanár akar lenni. Az hogy egy diák bunkó minősíthetetlen viselkedést tanúsít az órán az csak a tanárt minősíti, mert nem tudja kezelni a gyereket, amiért a pénzét kapja.

6-os válaszolónak.

Egyrészt: képtelenség olyan órát tartani ami 30 gyereknek érdekes. Ezen felül képtelenség úgy tanítani, hogy minden gyerek reggel 8-tól délután 14-ig érdekesnek találja a matektól, a történelmen át mindent.

Másrészt: hogyan tartson rendet egy tanár, ha semmilyen eszköze nincs a fegyelmezésre? Sok szülő már akkor a tanárnak esik, ha az rászól a gyerekére.

"az csak a tanárt minősíti"

Ez nagyon nem igaz!

ELSŐSORBAN a diákot minősíti! Aztán a szüleit, eddigi nevelőit - és csak utána a mostani tanárát.

Az igaz, hogy a tanár dolga színessé, érdekessé tenni az órát - a diáknak viszont az a dolga, hogy együttműködjön vele, és viselje el azt is, ha netán valamelyik óra nem érdekli őt.

Nem óvodáról beszélünk, hanem iskoláról. Itt már kötelező kulturáltan viselkedni.

Én sem értek egyet 6-ossal.

A mai világban teljesen mások már a diákok, mint anno mi voltunk (30-as korosztály).

Osztálytalálkozókon mesélik volt tanáraink, hogy ez már egy teljesen más világ.

Mi sem voltunk angyalok, de nem fenyegettük, ütöttük a tanárokat, nem küldtük be a szüleinket azért, ha ránk mertek szólni valamiért. Nem szóltunk be a tanároknak (más felnőtteknek sem). Az órákat viszonylag pozitív hozzáállással ültük végig, akkor is ha nem érdekelt annyira az anyag, de legalább nem zavartuk az órát.

Tényleg igaz (nemcsak a diákokra) hogy mindenki csak a jogait hangoztatja, azt azonban elfelejtik, hogy kötelességeik is vannak.