Koleszos vagyok, most kezdtem a kilencediket, de nagyon nem bírom. Mit tegyek? (Többi lent)

Mint írtam, a kolesz az Arany János program kötelező része, nem lehet visszamondani. :/ Ne kérdezd, miért, nem én találtam ki :S

Nem, nem erről van szó, hogy bagóznak, vagy ilyenek, hanem arról, hogy egyszerűen én máshoz vagyok szokva. A régi osztályomba okosabb gyerekek jártak, itt viszont a szobámban is az a legfőbb téma, hogy ki kivel jár, milyen cuki ez a pasi. Lehet, hogy a korosztályomban ez a normális viselkedés, de én ezt nem tudom elviselni. Igen, kikészít a kolesz, de nem vagyok antiszociális, mert vannak barátaim, akikkel szoktunk röhögni, jól érezzük magunkat, de nem úgy, mint ezek. Plusz azért elég sok családi problémám volt életem során (apám a szemem láttára ütötte anyámat, néha engem meg a tesómat is, börtönben is volt, amiért rengeteget bántottak, szegény családból jövök), szóval azért nem lehet nyámnyilának nevezni. Ebben a koleszos tekintetben igen, ez tény, de nem tehetek róla, ha egyszer gyomorgörccsel megyek be. Nem csak 3 napja ismerjük egymást, mert együtt voltunk kétnapos és hatnapos gólyatáborban is. Nem jött össze, egyedül érzem magam, nem figyelnek rám, pedig próbálok bekapcsolódni beszélgetésekbe.