Tanít az egyetemen egy rosszindulatú professzornő, akinek parókája van, mert rákos. Mi lenne, ha előadás alatt kirohannék hozzá, és letépném a fejéről a parókát?

Biztos sok pszicho gondja van, akár korábbi, akár a betegség miatt. Nem tudhatod miért lett ilyen. Inkább ignoráld akkor.

Mellesleg ezzel a paróka leszedéssel mit érsz el? Hogy még jobban felhúzod, ha olyan nagy ember téged kirúgat, a többieknek meg extra szivatás jár.

Ha annyira gonosz, ahogy leírod a sors majd megbünteti, lehet már most azt teszi a betegségével. Te megváltani a világot ezzel a gyerekes tettel nem fogod.

Mondjuk lehet másik oldalról közelítenék. Ha már olyan nagy embernek számít inkább nem azt firtatnám, hogy miért bunkó, hanem hogy hogyan érte el a pozícióját, hogyan lett professzor, hogyan lehetnél olyan példakép és szakmailag elismert mint ő. Lehet seggnyalásnak tűnik, de aki ilyen nagyra van magával annál ez sokszor beválik, hogy kicsit lágyuljon. Persze lehet, hogy lepattint, hogy a kisujja körme hegyéig se érsz, de egy próbát megér. Ezt a gyerekes viselkedést pedig felejtsd el, nem az óvodában vagy.

Én mint egyik daganatos beteg, ha az én fejemről letépnék a parókám biztos nem állnék jót magamért, ugyanis nem egy olcsó mulatság a parókázás.

Elhiszem, hogy rossz nektek is, meg neki is. De biztos kell, hogy legyen más megoldás.

Minden egyetemen van egy 1-2 oktató, aki szivatja a népet. Nálunk is volt, ő abból csinált sportot, hogy 150 embernek 3db 35 fős vizsgaalkalmat hirdetett meg. Mikor szóvátettük, csak annyit mondott, hogy ez a maguk problémája. Úgyhogy konkrét éhezők viadala folyt, hogy egyáltalán bejussunk a vizsgára, de még ott is 5 beugró kérdéssel szanálta a népet, szóval volt olyan, hogy a 35 emberből 10 jutott el az érdemi vizsgáig, aki meg kihullott az kb mehetett vissza következő félévre, mert nem volt másik vizsga alkalom ahova befért volna. Az volt a mák, hogy nem ráépülős tárgy volt, szóval, ha valaki utolsó félévben csinálta meg azzal se volt gond.

Nem tudom hány tárgyat fog tanítani, de ha csak ezt az egyet, akkor túlélhető, az abszolút szopacs az, ha államvizsgán is bent van. Akkor legyél racionális és kész, nem kell vele törődni. Mások is túlélték, te is túl fogod, szóval kár a hiszti. Max akkor lehet jogos a panaszod, ha harmadszorra veszed fel a tárgyat és pikkel rád, érezhető az osztályzatain, hogy ki akar pöckölni az egyetemről.

Jut eszembe olyan tanárunk is volt, aki azért buktatott vizsgán valakit, mert fiú létére hosszú raszta haja volt, meg azért is ha nem volt nyakkendő. ("legközelebb rendesen öltözzön fel")

Ha igazak, amiket róla írsz, egy boldogtalan, megkeseredett ember. A rák meg jött az egésznek a tetejébe.

Nem érdemes a sértésein ennyire felhúzni magadat. Neked az csak egy pillanatnyi kellemetlenség, amin majd túl leszel. Te még valószínűleg abban a pillanatban is jobban érzed magad, mint ő az élete nagy részében. Erre gondolj, és arra, mennyire nemtelen tett lenne egy eleve boldogtalan, beteg emberbe belerúgni.

Én nem szeretem az álszenteskedést, meg azt a mentalitást, hogy beteg embernek mindent szabad. De nem te vagy az, akit pl. elüldözött.

Jogod van utálni, sőt, én megértem, hogy szidod névtelenül egy fórumon, hogy eljátszol a gondolattal, hogy letéped a parókáját. Szerintem sokan megtennék, akik itt empátia hiányával vádolnak, mert könnyű úgy mondaniuk, hogy ők soha nem gondolnának ilyet egy betegről, hogy nem ismernek ilyen viselkedésű beteg embert.

De abban igazuk van, hogy a tettek szintjére lépni nem szabad.

Nem csodálom, hogy elmenekült tőle mindenki.Ez a viselkedés nem újkeletű, nyilvánvalo, hogy már a rák előtt is ilyen lehetett. Sőt, bizonyos lehet az is, hogy a rák ennek a negatív, élet és emberellenes hozzáállásnak a következménye.

A paróka letépéssel azonban semmi hasznosat nem érnétek el.

Szerintem ignoráljátok és tanuljatok jól. Az a leg racionálisabb megoldás,ez esetben. Megkapja a nagy érzelmi, emberi semmit, amire vágyik és talán nyugton marad.

Végtelenül szánalmas és sajnálatos, amit választott magának.

Nee, ez dedós.

Bármilyen rosszindulatú is, ő idős és rákos. Lehet, hogy már nincs is neki túl sok hátra.

Komolyan, az a legfontosabb, hogy megőrizd az önbecsülésed egy beteg, talán haldokló emberrel szemben? Az eszem megáll.

Én is utálom, ha valaki bunkó velem, és kicsit bosszúálló típus is vagyok, de ha tudnám, hogy a sértegetőmet lesújtó tragédia érte, vagy halálos beteg, akkor inkább elengedném.