Sosem érzem igazán elégedettnek magam a teljesítményemmel a munkámban. Hogyan tudnék ebből megváltozni?

Hasonlóan érzek én is, és ott a 10. válaszoló is. Valami ok van a háttérben.

Nem hinném, hogy ezt annyira túl kell misztifikálni, mint sokan teszik, hogy egy alkalmazottnak ez a sorsa és amíg nem vonulsz el a világ elől, vagy nem leszel a saját főnököd addig ebbe bele fogsz őrülni, mert ez nem igaz.

Talán pár évvel régebb óta, de szinte ugyanezt a karrierutat járom, szóról szóra.

Nekem sokat segít, pl. ha olyanokat olvasok amik a jó munkahelyi légkörről, csapatmunka menedzselésről, magasabb, alacsonyabb beosztású dolgozók kezeléséről, de akár időbeosztásról, munkaszervezésről, vagy bármi hasonlóról szól.

Sajnos se idő se energia nagyon belemélyedni a témába, de pl. a Forbes Espresso tök jó indulásnak. Heti 3 hírlevél, mindegyikben van 1-1 pár perc alatt olvasható cikk ilyen témákban. Ezek kb arra elegek csak, hogy a bogarat elültessék a füledben és esetleg tovább olvass a témában. De rengetegszer felnyitják a szemet, hogy mennyi mindent jól csinálsz. Nekem pl tök sokat segítettek ezek, hogy bár formális beosztásom nincs hozzá, mégis ki tudjak állni (akár nálam magasabb beosztásúak) elé is, olyan dolgozókat irányítani, a munkájukat befolyásolni akik nem is ahhoz a szervezeti egységhez tartoznak. És még sorolhatnám. Szóval segít felismerni, hogy valóban jó a munkamorálom, jól dolgozom stb.

Probálnék tanácsot adni, mert én viszont mindig elégedett vagyok a munkámmal akárhol dolgoztam eddig, mindenből kihoztam a cégeknek a maxot adott munkakörökben, igazábol engem csak a kollektiva es vezetés, azaz a human eroforras tud csak hátráltatni. (Pl amikor ki kezd veled a tata főnök es hasonlok)

Szerintem én azért tudok teljesitménykényszer nélkül lazán, kreativan dolgozni, mert az alkalmazott munkák szerintem rém könnyűek.

Eleve ott kezdődik h szájbarágják mit kell csinalni. Megcsinálod. Bővitik a feladatkörödet azt is szájbarágják. Elvégzed. Jutalomcukor, emelik a fizud. Valamiért mások feladják de te kitartasz a cégnél. Kezdesz szép lassan nélkülözhetetlenné válni. Kezdenek félteni ujabb kinevezések, jutalomfalatok.es azon kapod magad hogy jé már ilyen olyan vezető vagy.

De most komolyan. Az üzletkötéses melokat még megértem h nehéz es allando stresszt/telj.kenyszert okoz, de alapvetoen egy alkalmazott lenyege pont az hogy utasitasra dolgozik.

A fagyis eladja a fagyit es nem a kanalat, a könyvelő lekönyveli a szamlakat es nem hataridőn tul, a buszsofor az utvonalon megy es nem utazik kenyába, a telefonszerelo megjavitja a telot es nem másik 10 hibát kodol rá, mindenki vegzi a dolgát.

Eddig én nem találtam olyat, amit félálomban nem tudnék megcsinálni normalis feladatkiosztas/kérés után.

Mire gondolsz?

Általában a vezérek jobb keze vagyok. Vezetői poziciokba kerülök.

De lehet attol még csőlátás szindromám van, de nem látom mi bonyolult van egy alkalmazotti státuszban?

#16: Mert van az a fajta alkalmazott, aki bemegy a munkahelyére, megmondják taktra pontosan mint kell csinálni, megcsinálja és hazamegy, nem kérdez, nem gondolkozik. Le leszek pontozva érte, de szellemi szinten is az ilyen a biorobot. Meg van aki gondolkozik.

Egy egyszerű példával élve:

Ha megkérdezik tőlük, miért úgy csinálnak valamit, ahogy. Az első azt válaszolja, hogy azért mert így mondták, mutatták, fogalma sincs, hogy van-e értelme. A második pedig, hogy mert így a legjobb nekem, a cégnek és a kollégáknak is. Ehhez ugye gondolkozni kell és nem csak bejárni letölteni a 8 órát és hazamenni.

De mondhatnám a saját példámat. Alkalmazott vagyok, nem vagyok beosztás szerint vezető, ahogy azt írtam korábban is. A munkám nagy része a folyamatfejlesztés. Ha úgy gondolkoznék, mint az első kategória, akkor kb. nem lenne értelme, hogy ott vagyok, mert nem jutna előre ilyen téren a cég. Eltelne a napom a semmivel. De ugyanezt elmondhatom a munkám többi részére is. Az első kategóriába tartozó emberek működtetik az aktuális folyamatokat, de ma már ez semmire nem elég, ahol ilyen emberek vannak többségben, ott a cég hosszú távon hanyatlik, mert elmegy mellette a konkurencia, ahol több az ambíció, proaktivitás stb stb.

#15

De ugy ertettem mindenki szakmaja szerint csinalja amihez ért.

Minden szinten. Mindenkinek meg van a sajat munkaöre a kiosztott feladatokkal elvárásokkal.senkitol nem kérik hogy varázsoljon, hanem csak amire felvették.

Ez kb olyan hogy a fejlesztőnek minimum fejleszteni tudnia kell.

Komolyan mondom maga a munkahelyek sehol nincsenek attol ahogy pl egy egyetem/fősuli megizzaszt.

Miota lediplomáztam mégcsak halvànyan hasonlito drukkot/stresszt nem éreztem soha feladatoktol. Gondolom az alkalmazotti státusz miatt.

Volt amihez pluszban tanultam ugyan, hogy hozzam az elvártakat, de az hobbi szinten ment