Mi a véleményetek a munkahelyről való elkéretőzésről?
Konkrétan arról van szó, hogy van egy-két kollégám, akik anyukák és elég gyakran elkéretőznek a kisgyerekre hivatkozva (pl. nincsen ki vigyázon rá, beteg, rosszul lett, sírt, gyorsan el kell menni érte, gyorsan el kell vinni valahová, programjuk van stb.). Megmondom őszintén, hogy nekem ez már szúrta a szemem egy ideje, emiatt szóvá tettem és most én lettem a közellenség a munkahelyen...
Én amúgy abszolút megértem, ha valaki egy-két alkalommal elkéretőzik a munkahelyéről, mert tényleg nehéz összeegyeztetni a munkát és az életet. Gondolom nem kell magyarázni senkinek sem, hogy pl. a többség nem 0-24 dolgozik és gyakran párhuzamosak a munkaidők, ami megnehezíti az ügyintézést, orvos stb., de én még a személyes problémákat is megértem, mert tényleg történhet bármi, amivel az ember nem tud előre kalkulálni. Nekem nincsen gyerekem, de nekem is jól jön néha és én még azt is elhiszem, hogy családos embereknek nehezebb, mert több a feladat és több a gond. Oké. Viszont azt gondolom, hogy ennek is van egy határa, aminek az átlépése a munkáltatóval és a kollégákkal szemben sem fair... Nem akarok nyalisnak vagy túl szentimentálisnak tűnni, de szerintem már eleve nagy engedmény a munkáltatótól az, hogy egyáltalán van egy ilyen lehetőségünk, hogy elkéretőzhetünk és emberibb, rugalmasabb körülmények között végezhetjük a munkánkat, ugyanis sok munkahelyen elég komolyan és szigorúan ellenőrzik ezt. Az, hogy valaki folyton lelép az az én szememben azt jelenti, hogy visszaél a helyzettel és számomra kicsit a munkához, szakmához való hozzáállását is tükrözi. Másrészt pedig szerintem kollégák között sem szép dolog ez az állandó lógás, ugyis ők teljesen tisztában vannak azzal, hogy az általuk el nem végzett munka az bizony ránk vár... Szükség van a munkájukra, valakinek tényleg muszáj elvégeznie a feladatukat és én sem vagyok az a típus, aki csak úgy leja, hogy most mégis mi lesz..., emiatt megcsinálom és megcsináljuk, de ez nekünk nem kevés plusz munka. Alkalmanként belefér, mint mondtam, viszont a rendszeresség nekem már pofátlanság. Az esetek többségében eleve mi kapjuk a plusz feladatokat és a túlórát, mert mi vagyunk a fiatalok, az újak és jobban bírjuk, gyakorolni kell, kevesebb kötöttségünk van stb., stb., de azért ez már tényleg sok. Ez egyszerűen több idő és több energia, amikből azért nekem sincsen végtelen mennyiségű, még akkor sem, ha én nem nevelek gyereket.
Én úgy érzem, hogy nem voltam bunkó és nem akartam megbántani senkit sem, csak elmondtam a véleményemet. Néhányan egyet is értettek velem. Viszont most mi lettünk a gyerekgyűlölők, családellenesek és amúgy is mit pofázunk ennyi idősen, ennyi tapasztalattal stb...
Engem csak az zavar, hogy a hiányzó óraszámokat soha nem dolgoztatják le nálunk az ilyen emberekkel.
A kolléganőm is rendszeresen elmegy 1-2 órával hamarabb a gyereke miatt, de nem is betegségre hivatkozva, hanem például olyan indokkal, hogy iskolai rendezvény lesz a tanítás után és neki be kell segítenie az előkészületekbe. El is engedik, de ezeket a mínusz órákat soha nem dolgozza le. Az idei évben már mínium 3 teljes munkanap kijönne az ilyen hiányzások miatt. Nekem pedig őt kell helyettesítenem, tehát ha vétetlenül közbe is jönne valami dolog nekem is, akkor én már el sem mehetnék aznap, mert a kettőnk közül egyikünknek feltétlenül ott kell lennie.
Szerintem ez igazságtalanság. Amióta én itt dolgozom, még egyetlen egyszer sem kéredzkedtem el hamarabb, neki nem kellett helyettesítenie engem. Ő meg rendszeresen elmegy mindenféle nevetséges indokra hivatkozva.
Legutóbb például azért ment el, mert felhívta az osztályfőnök, hogy sír a gyereke, mert összevesztek az osztálytársával! Mire az anyuka odaért, már rég kibékültek és vígan vihorásztak! 14 évesek amúgy, szóval nem is kisgyerekekről van szó, hogy csak az anyjuk tudná megvigasztalni őket!
Reggel írtam 2 választ; a gond ott van, hogy nagyon keveredik már minden mindennel. Kissé más, hogy a gyerek beteg és elmegy a szülő meg, hogy a szülő az Atyaúristennek képzeli magát...
Volt olyan kollégám akinek 2 gyereke is van és a büdös életben nem hiányzott vagy ment el hamarabb, mert ott volt több nagyszülő, volt akinek meg maga kellett intéznie.
A barátnőm (egyben osztálytársam volt) még mikor általánosba jártunk, a nagymamája egy köpésre élt tőlük, szóval ő is ment érte, ha rosszul lett. Nekem apai ágon a Nagyszüleim 4 órára laknak, Anyai ágon a Nagymamám (Isten nyugosztalja) is másik városban élt. Ha én beteg lettem, akkor szüleim (egy munkahelyen dolgoztak) egymás között kő-papír-ollózták le, hogy ki vigyen haza.
Az előző munkahelyemen mi is úgy oldottuk meg, hogy ha elmentél hamarabb és ledolgoztad már a napod minimum 50%-át, akkor a mulasztott órákat pótolnod kellett. Ez így helyén való is volt.
Vagy más munkahelyen arra az időszakra nem jár fizu. Akik azon csattantak fel, hogy aki nem dolgozza le a kiesett x órát és nem pótolja, honnan tudja, hogy a szülő megkapja e érte a pénzt vagy nem? Az orrotok alá dugja a fizetési papírt?
Én úgy vagyok vele, hogy a szülőnek kell biztosítania a normális gyerekkort a gyerekének és vannak kötelezettségei, ami a munkahelyére is kihatással lesz, ha nincs segítsége a családban.
Azt viszont tényleg utáltam a régi helyen, ahol a szülők voltak többségben, hogy ők úgy bántak a gyermektelenekkel, mint a kutyával, úgy beszéltek velük mint valami utolsó xarral, a gyermektelenek semminek számítottak és én hányszor kaptam meg tőlük lebaxó stílusbab, hogy "Neked nincs családod, úgyhogy nyugodtan elviheted az éjszakai műszakokat meg az ünnepnapokat". Szerencsére az utána levő helyeken egy embertől se kaptam ilyen megjegyzéseket...
Amióta gyerekem van, szerintem sosem érek be indőben munkába és gyakran előbb indulok haza, hogy ne kelljen összevont napköziben, ügyeletben maradnia. DE egyedül vagyok a munkámra, amit nem csinálok meg ma, az megvár holnap.
Nincs abból gond, ha fél-1 órával hamarabb el kell menni, vagy napközben el kell szaladni a suliba, a gyerekért. Főnökömnek jelzem, kollegáimnak nem tartozom beszámolási kötelezettséggel.
Ha olyan program van, ami várhatóan több, mint 1 órát vesz el, azt pedig szabadságként kiírom. A jelenlegi szabályozás szerint a szabadság órára bontva van meghatározva, tehát kérhetek adott napra 2 óra szabadságot is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!