Mi a véleményetek az olyan emberekről, akik a külföldre költözést úgy képzelik el, hogy majd a kint élő haver mindent elintéz nekik?
Az, hogy nyugodtan probalja meg, bele fog torni a bicskaja, es meg orulhet ha van hova hazamenni.
Igy nem megy.
Nekem senki se segitett se munkat keresni se alberletet. De nem is nulla nyelvtudassal jottem ki.
22: De azt nem feltétlenül jelenti, hogy az ember köteles fényesre nyalni a s***üket. Tanácskérés oké, meg mondjuk eleinte néha fordítani, amíg pár hét alatt belerázódnak a nyelvbe. Talán még az albérlet is, ha az illető megbízható. De azt várni, hogy mindent én intézzek alájuk direktbe belefolyással, az az önállótlanság netovábbja.
Azt persze meg kell említenem, hogy az én egyetlen személyes esetemben egy erősen mentálproblémás ismerősöm várt tőlem segítséget, aki még egy napot nem dolgozott életében túl a harmincon. De attól a tények még tények.
Konyhára mosogatófiúnak biztos hogy ott is felvesznek boldog boldogtalant, örülnek neki ha az illető fehérbőrű és európai...
Berlinben kezdtem, fél évet ott mosogattam moelőtt átjöttem londonba... németül pedig annyit tudtam, hogy semmit, borzalmas kiejtéssel pakoltam egymás után angol szavakat... bementem az éttermekbe éa mondtam, ilyeneket, hogy áj szörcs work, áj níd dzsob... ken áj vörk hír?..
És a 4.ben bevezettek hátra a konyhába, megmutatták mit kell csinálni, nap végén meg hoztak egy szerződést, amiről fingom nemvolt mit tartalmaz, kézzel lábbal kitöltöttük az adataim és lett munkám.
Pár szavas angolja meg ma már biztos vagyok benne, hogy mindenkinek kell lenjoe.
Amúgy meg ajánld ismerőseidnek, hogy dulingozzanak egy hónapot legalább mielőtt kimennek... én azzal tanultam meg angolul is meg spanyolul is az alapokat.
26: Az Németország volt, de itt elvárják a nyelvtudást. És egyre szigorúbban (szociális segélyt például már csak az kaphat, aki beszél hollandul), részben nyilván a migránsok miatt.
De te ott Németben is úgy szereztél munkát, hogy bementél érdeklődni, még ha gagyogva is. Nem úgy történt, hogy egy ismerősöd főnöke előre látatlanban megígérte, hogy ott dolgozhatsz.
28: Eszembe jut egyik haverom, szerintem neki egyik sem volt. Kiment Angliába szerencsét próbálni, legalábbis ő elhitette magával, hogy azt csinálta kint. Előtte facebook-on vagy egy tucat állapotmegosztást kinyomott, hogy ő egyszer s mindenkorra elhagyja Mo.-t, mert ez az ország többé nem méltó arra, hogy ő a lakosa legyen, ésatöbbi blabla. Ki is ment. Egy hónap sem telt el, s máris újra otthon tengődött. Azóta, ha szóba kerül a dolog, mindig azt hangoztatja, hogy Anglia mekkora egy s**r hely, mert ott nem lehet elérni semmit, nem lehet érvényesülni. Hogy ő ment ki felkészületlenül, az persze fel sem merül benne.
Nyelvtudást illetően: Oké, Angliában sok a magyar (mintegy tripla annyi, mint Hollandban), és vannak helyek, ahol szinte vagy teljesen csak hazánkfiai dolgoznak, akár a főnököt is beleértve. Ennek ellenére szerintem nem szabad úgy nekiindulni, hogy "Nem kell nyelvtudás. Úgyis fel fognak venni egy ilyen helyre.", mert nyilván nem garantált a dolog.
A mai világ talpraesettség nélkül már lenyel keresztbe...
Akkor nekem is van egy sztorim az off rovatba :)
Unokaöcsém asztalos, 4 éve végzett, mindenki azzal szekálta, hogy ne legyen asztalos, mert otthon alkalmazottként szarul keres, saját műhely meg tízmilliós költség... ő meg hangoztatta, hogy kézzel készült gépet sosem látott bútorokat fog csinálni és külföldre se fog kimenni...
Mikor meglett a szakma, elment gyárba, és spórolgatott szerszámokra, mivel egy jobb vésőkéstlet is ott kezdődik, hogy 300ezer...
Mikor meglett a kis műhelyecskélye, fél éven át magának művészkedett, és csinált otthonra antik hatású konyhabútort, nappali bútort, ágyat, dohányzóasztalt, nyitható ebédlő asztalt még bim bammos órát is... mind szép és jó, de nem értettük, miért nem megy el dolgozni a szakmájában, úgy láttuk csak elcseszi a pénzt...
Mikor már magabiztos volt, fogta a new yorki magyarok meg stb new yorkiakat gyűjtő facebook oldalakat, keresett manhattani vállalkozó magyarokat, general kivitelezőket, lakberendezőket... és most otthon Borsodban megszállja az ihlet, ő magának megcsinállja a bútort, felnyomja egy zárt facebook csoportba, a new yorkiak meg eladják neki manhattanben, ahol az ottaniaknak olyan szinten nincs fogalma az értékről, hogy 4-5000$-okat keres 1000$-nyi anyagáron+szállítási költségen...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!