Gyomorideggel járok dolgozni, hülyére vesznek a munkahelyemen. Hogyan javíthatnék a helyzetemen?

Nem lenne okod visszaszólni? Minden okod megvan visszaszólni!

Tudod, én mit csinálnék? ismerve a vérmérsékletemet és hogy hogyan reagálok ilyesmire, a páradik eset után beb***nám a köteg melót/papírt stb a sarokba és odaüvöltenék, hogy nem tudom, ki a ráknak képzeled magad, de nem vagyok a kutyád! Csak mert Tizen/huszonévvel fiatalabb vagyok, még te is itt dolgozol és megvan a munkád, feladatod, ha meg segítséget szeretnél, állj ide és normál hangnemben közöld! Ki a tökömnek képzeled magad? Téged nem anya szültt, nekem nem büdös a sz***rod?

És ezzel felvennék egy szelektív hallást, azt a kérést/kijelentést, ami nem üti meg az elvárható hangnemet, egyszerűen nem hallanám meg.

Méghogy nincs ki letörje a szarvukat! ha nincs, hát neked kell! Pont azért csinálják így, mert látják, hogy képtelen vagy megvédeni magad!

Utálni fognak? Aha. Mint ahogy most is, de legalább lesz némi respekted, mert nem hagyod, hogy a nyakadba sz***rjanak.

A munkád mindig végezd el, de a hangnemet, respektet várd el. Egyes embereknek így kell tudtukra adni, hogy csak azért, mert fiatal vagy, te is ugyanolyan értékes vagy egy munkahelyen, mint ők.

Ha a kioktató rész abszolút nem megy, akkor leírom, hogy így csinálta egy félénkebb barátnőm: a szelektív hallással kezdte. Ha durván szóltak hozzá, akkor nem is reagált, fel se nézett. Mikor ötödjére szóltak, akkor mondta, hogy "ja, hozzám beszélsz? Azt hittem, valami kutyát utasítgatsz, leszel szíves ezt mellőzni".

Nehéz egy percig, meg nehéz belejönni, de ha elkezdted, már működik.

Ha meg kirúgnak miatta, akkor mind1, egy ilyen munkában úgyse maradsz meg sokáig, ha a főnök nem áll ki melletted, akkor rabszolga vagy, belebetegszel.

A főnököddel milyen a viszonyod? Az ő jelenlétében is megteszik a kollégáid, hogy lekezelő hangnemben beszélnek veled, olyan feladatokat sóznak rád, ami nem a te munkaköröd lenne, undokul viselkednek veled, vagy esetleg csak olyankor, amikor ő ennek nem fültanúja?

Az így nyakadba varrt plusz teendők elvégzése egyébként belefér a munkaidődbe normálisan anélkül, hogy stresszel, idegeskedéssel járna, hogy a munkaköri leírásodban szereplő, tőled jogosan elvárható feladatokat is megfelelő minőségben és időre elvégezd?

Előző vagyok: bekeményíteni nehéz és első munkahelyen én sem voltam ilyen. Nem ítéllek el, nehéz szitu. Én a harmadik melóhelyemen csömörlöttem meg annyira, hogy beszóltam a főnökömnek, hogy mégis mit gondol, gondolatolvasó vagyok? ha nem ad visszajelzést a munkámról, csak a hátam mögött mocskol, sose tudok rajta majd javítani. Visszahallottam az irodai dolgozóktól, hogy mindig baja van, de nekem sose mondta, ez volt a gondom. Ledöbbent, mikor nekimentem, de megértette, hogy ő is elszúrja, ha nem nyílt velem. Mikor 4 év után felmondtam egy jobb állás miatt, akkor nem akart elengedni. Szóval ha az ember kitapos magának némi respektet azzal, hogy kinyitja a száját, az nem feltétlenül káros, persze van főnök, aki nem nyeli be, de annak meg nem kell dolgozni.

Mostani munkahelyemen van egy kolléganő, aki a hátam mögött (amúgy teljesen alaptalan dolgok miatt) panaszkodott rám a felettesemnek. Egy ideje már áskálódik, totál elegem lett, mikor a felettesem, aki amúgy kedvel engem, visszamondta ezt nekem. Kolléganő nevét nem említette, de tudtam, ki volt az áruló. Elkaptam a kolléganőt a folyosón és nekiszegeztem a kérdést, hogy miért nincs arca elém állni. Meg hogy mirefel mocskol alaptalanul. ha valami baja van, mondja a szemembe. Hát habogott valamit, nem várta, hogy én, a jócskán fiatalabb, tapasztalatlanabb így kikérem magamnak. Azóta lapos a pofája, és kerül, de legalább nincs oktalan sározás.

Azért kellene begyakorolnod ilyen attitűdöt (is), mert az élet ilyen. Mindenhol van rosszindulatú ember, aki a bukásodat kívánja, és ki kell állnod magadért. Ha mindenhol csak tűröd, hogy mások eltiporjanak és érvényesítsék az érdekeiket rajtad keresztül, akkor mindent megutálsz, és a stresszbe belebetegszel. Semmi nem történik, ha van benned egy kis tartás és kinyitod a szád, ez olyan, mint az állatok közt, ahol mindenki fitogtatja az erejét, és igyekszik demonstrálni a helyét a rangsorban. Neked is legyen helyed, állj ki az igazad mellett és ne engedd, hogy lábat töröljenek beléd. Lehet normál hangnemben is közölni: "tudom, hogy több a tapasztalatod és régóta vagy itt, tisztelem is a szakértelmed, de szeretnélek megkérni, hogy légy türelmesebb velem és légy szíves ne beszél úgy velem, mintha idióta lennék. Szeretnék tanulni, belejönni a dolgokba, nyilván neked se ment varázsütésre minden az elején".

Például így. Sok embernek már ez is (a finom s***nyalással körítve) hatásos, és visszavesz az arcából. És ha nem is hat meg mindenkit ez, legalább már tettél valamit, a következő lépés könnyebb lesz.

Önértékelés, önbizalom. A munkahely sok versengés és ellentét színhelye, és ne akarj belebetegedni, én már voltam stresszes beteg, gyilkos. Mondjuk legalább megtanultam azt, hogy nem tragédia, ha kirúgnak, legalább kikerülök a mérgező környezetből.

Azok az emberek, akik ezt teszik veled, mérgezőek, magukat is mérgezik, csak nem látják. Ha így állsz hozzá, könnyebb visszaverni a támadásaikat, és kicsit más fényben látni őket. Nekik az a lételemük, hogy másokat gáncsolnak. Ne hagyd magad.