Hogyan mondjam, kezeljem, hogy a csapatmunkában mivel nő vagyok, nem veszik észre a véleményem? Nem akarom, hogy hisztisnek tituláljanak, így nem tudom mikor és hogyan szóljak.

Önkéntes munkát végzünk, nem akarok kilépni, mert a cél nagyon jó. Hatan vagyunk, 3 fiú + a vezető is fiú, és rajtam kívül még egy lány. Tényleg nem akarok hisztis lenni, csak nem értem miért nem tűnik fel nekik, hogy ennyire nem hallgatják meg a másik nem gondolatait. (pl.: most volt egy email, véleményezni kellett gyorsan, és a vezető csak náluk kérdezett rá név szerint, vagy küldött nekik doodlet egy programmegbeszélésről,vagy egy értékelésnél nem hívott meg pedig a programon szervező voltam (a másik lánnyal is ilyenek voltak már). Teljesen egy szinten vagyunk mind hivatalosan (korban és tanulmányilag is, (sőt!)). Tényleg érdekel, hogy a többi nő ezt, hogy tudja elviselni, kezelni.