Ez igaz lehet, hogy tömegesen rúgják ki a Z generációs fiatalokat, mert alkalmatlannak tartják őket a munkára?

Ez egy tipikusan amerikai minta, hogy az elvárások az egekben, a tejesítmény meg a föld alatt.

Itthon annyira nem jelemző, de szépen haladunk efelé (mondom ezt friss diplomásként, szóval első kézből látom).

Párom magánitalboltban dolgozik, ami alkalmazott diákokat gyakorlatra, meg 18-22 éveseket is. Párom is mondta, hogy ezek a fiatalok nem akarnak dolgozni, lusták, a kiskapukat keresik, hanyagul végzik a munkájukat és csak a telefonon lógnak egész nap.

A mi munkahelyünkre is jöhetnek 50 órás közösségi szolgálatra diákok. Több mint a felével probléma van, főleg az, hogy nem tudják helyesen az abc-t, ami a mi munkahelyünkön alapelvárás lenne.

Tehát, a cikknek szerintem lehet realitás alapja. A főiskola utolsó fél éve pedig a szakmai gyakorlatról szól, tehát kell, hogy legyen valamennyi tapasztalata, oké, nem több éves, ami sajnos az álláshirdetéseknél elvárnak. Az, hogy idáig fajult a helyzet, ez elsősorban a szülők miatt van, akik nem neveltek életképes utódokat, a másik részben pedig a közösségi média befolyásolása miatt.

A munka világa változik meg. Míg a mi időnkben azt mondták, hogy tanulj, hogy ne kelljen dolgozni, ez mára sok helyen annyit módosult, hogyha nem tanulsz, akkor se kelljen dolgozni. Változik a világ és nem csak nálunk. Az, hogy az az ötlet felmerült, hogy a termékelőállítást egy adott országban meg lehet szüntetni, önmagában is jelezte, hogy itt olyan "régi" értékek, mint pontosság, kommunikáció, öltözködés hamarosan veszélybe kerülhetnek.

A gyakorlati, valós tapasztalatok pedig 100 éve ugyanúgy hiányoztak egy pályakezdőnél, mint most.

Egy home office-ban minek jó élőnyelves kommunikációs készség vagy öltöködési etikett?

Én ennél a generációnál a következőt veszem észre, a környezetemben élő kb. 200-nál (mert tényleges mindenki azt látja a net meg a hírek egy dolog):

Hamar ott hagyják a munkahelyet ha kicsit is nem jó, nincs fizu emelés hamar lelépnek, valahol irigylem is őket mert lazábban váltanak és költöznek mint én akkoriban.

Van benne igazság, de kizárólag a munkáltatói oldalt írta le. Amiről nem esik szó, hogy a felsővezetés, aki ezt a problémát megfogalmazza, klasszikusan x generációs, és az ő hozzáállásuk nélkül nem fair a jelenséget értelmezni.

A főnökasszonyom a létező legtipikusabb példa az ilyen főnökre. Ő abban szocializálódott, hogy a jó vezető mindent megold, aki nem, az nem való vezetőnek. Aki meg nem ad bele mindent, nem akar felmenni a ? Többször említette, hogy "sírni otthon kell, éjszaka a párnába". És ő tényleg így is működik: ha a tulajdonosoknak valami problémája van, ő addig aludni sem tud, ameddig nem talál megoldást, mert ha nem talál, akkor alkalmatlan a posztjára, az meg nem lehet.

Na aztán ehhez jönnek a z generációs munkavállalók, akik abban nőttek fel, hogy a munka csak munka, ne hagyd magad kizsákmányolni, te értékesebb vagy. A példaképeik meg nem a multiban magukat rokkantra dolgozó szüleik, hanem a négy órás munkahetet propagandázó Tim Ferris, meg a tengerpatról dolgozó digi nomádok, és egyéb influenszerek. Az ő mantrájuk a lifehack és a work-life balance, és csak olyanba tesznek energiát, amiből gyorsan és biztosan visszakapnak valamit.

Amikor ez a kettő találkozik, az egy egész estés kabarét meg tud tölteni. Ahogy az 50 körüli főnök előveszi a motivációs szöveget, ami őt boostolta 20 évesen, a mostani 20 évesek meg magukban vihognak, hogy micsoda corpo bullshit, egészen zseniális.

Az én tapasztalatom az, hogy abszolút lehet a huszonévesekkel dolgozni, csak teljesen más igényeik vannak. El kell fogadni, hogy ők nem fognak csak azért túlórázni, hogy a főnök elégedett legyen velük, és ha leb.sszák őket, nem otthon fognak sírni a párnába, hanem visszabeszélnek és lelépnek. Egyenrangúan kell velük beszélni, be kell őket vonni, folyamatosan visszajelzést adni nekik, és akkor piszok motiváltak tudnak lenni. Hogy egészen őszinte legyek, k.rvára nem biztos, hogy nem nekik van igazuk.

Van is benne igazság, meg nincs is.

Sok fiatalt tanítottam már be, és néha borzasztó a hozzáállásuk, olykor a tudásuk is. Volt olyan, akit felvettünk egyszerű adminisztrátori munkakörbe, és én mutattam meg neki, hogy Excelben létezik kereső, ő nem tudta.

Volt olyan kiscsaj, akit felvettünk, kapott egy laptopot, és ő nekiállt reklamálni, hogy hát ez mégis milyen gép. Egy kb. 6 éves Dell laptop volt, teljesen jó állapotban, egyáltalán nem volt gyenge gép. De hát akinek anyu-apu megvette világ életben megvette az aktuális csúcsmodellt, az nyilván gyengének érezhette...

Volt olyan, aki panaszkodott, hogy a céges telefon nem iPhone, hanem Androidos. Volt, aki úgy gondolta, hogy a 7.30-kor kezdődő munkaidóre neki elég 8.00-ra beérnie. Volt, aki úgy megsértődött, hogy munkaidő közepén hazament, másnap pedig úgy jött, mint ha mi sem történt volna.

Most is van egy fiatal kis kollégám, ő egész normális, csak állandóan rajtam lóg, egyedül képtelen nekiállni bárminek is. Kicsit több, mint egy éve van itt...

Másrészről viszont azt mondom, sok a rossz munkahely és sok rossz főnök van. Vannak olyan cégek, amik tényleg csak arra jók, hogy az ember betanuljon kicsit a dolgokba, de jobb minél előbb dobbantani, mert se előrelépési lehetőség, se szakmai fejlődési út nincsen.

Én azt tapasztalom mint amit...

#6 itt leírt: "Az én tapasztalatom az, hogy abszolút lehet a huszonévesekkel dolgozni, csak teljesen más igényeik vannak. El kell fogadni, hogy ők nem fognak csak azért túlórázni, hogy a főnök elégedett legyen velük, és ha leb.sszák őket, nem otthon fognak sírni a párnába, hanem visszabeszélnek és lelépnek. Egyenrangúan kell velük beszélni, be kell őket vonni, folyamatosan visszajelzést adni nekik, és akkor piszok motiváltak tudnak lenni. Hogy egészen őszinte legyek, k.rvára nem biztos, hogy nem nekik van igazuk."

és amit #4-es is.

Lehet velük dolgozni de hamar lépnek a fenébe kb.

Ha valakit úgy vettél fel excel tudással, hogy ő beleírta a jelentkezésibe, akkor tanítsd csak be, megérdemled.

Bizony. Az, hogy milyen telefont vagy laptopot kérsz, azt nagyon sok helyen megkérdezik. Ha nem, akkor meg egy csúcshoz közeli modellt kapsz.

Ezek olyan problémák, amik akkor keletkeztek, amikor a szakképzett emberek leléptek az országból és hirtelen munkaerő hiány lépett fel. Nyugaton nagyon ismerik ezt a problémát, ott külön pozíció van a munkatársak jóérzésének fenntartására.