Csak én vagyok elkeseredve fiatalként a jövőmet illetően?

Én nem veled egyidős vagyok, mert 10-13 éve voltam veled egyidős, mikor nemhogy ilyen kiemelkedő béreket kaptunk, hanem konkrétan benne voltunk a válságban és az emberek ölre mentek a minimábéres melókért és sokan munkanélküliek voltak.

Egyrészt, nem béreltünk egész ingatlant, csak szobát egy lakásban. A kajára odafigyeltünk (én 150 ezerből most még két kisgyerekre is megfőzök kettőnkön kívül, oké, az egyik pici és kóstolgat még csak, de érted). Nem tankoltunk, mert nem tartottunk fent autót, busszal jártunk. Szórakozni, bulizni mentünk, de azért mérsékelten.

Aztán külföldre is mentünk pár éve, mint a többség, így van most 31-33 évesen hitelmentes házunk.

Ilyen életszínvonalon, amin ti éltek, hogy 250 ezres albérlet, nyaralás, autó, nyugdíjmegtakarítás, nyaralás, na így nem fogtok lakást venni, ha senki nem segít. Tetszik vagy sem, a lakásvásárlás lemondással jár annak, aki nem kap a szüleitől.

Van egy olyan előtakarékossági forma, amelyet egy róka szimbolizál!

Ha van eszetek, most elkezditek!

Fix részletekben működik és korrekt!

Rosszul bántok a pénzzel...

Nem csoda, ha kifolyik a kezeitek közül...

Lehetne min változtatni

Ha nektek megéri, hogy évi ennyit tudtok fialtatni, akkor belefér.

Ha ennél többet szeretnétek, akkor áldozatokat kell hozni, és tapasztalatból mondom, bőven vannak ebben nem feltétlen indokolt kiadások.

De ez a ti életetek, nem tudok helyettetek dönteni és nem is akarok, csak jelzem, ennél jobban is lehetne csinálni.

"azért évi 1 nyaralás szerintem bele kellene, hogy férjen… kiengedni a gőzt"

Valamit akkor nagyon rosszul csináltok, mert a nyaralás nem erre való.