Még mindig nem tudtam belenyugodni, hogy azért születünk, hogy életünk javát egy munkahelyen töltsük. Nektek sikerült?

20: még szerencse, hogy odaírtam, hogy tisztelet a kivételnek....🤦‍♀️ a túlfogyasztás nem annyira a magyarokra jellemző, ugyanakkor ha a munka világában drasztikus változás lesz, az nem tőlünk fog indulni, sőt, valószínűleg csak évekkel később fog begyűrűzni hozzánk. Abban igazad van, hogy a tervezett elavulás miatt gyártják ilyen rövid élettartammal az elektronikai eszközöket, de ugyanarról beszélsz, amiről én is, hogy erre végső soron azért van szükség, hogy a fejlődés növekedési pályán maradjon. A probléma az, hogy nem lehet egyszerre a növekedést és a fenntarthatóságot biztosítani, és ennek két egyre súlyosabb tünete van a világban. Az egyik, hogy egyre durvábban szennyezzük a környezetet, a másik pedig az, hogy az emberek teljesen belenyomorodnak a mai munkakulturaba és az azzal járó stresszbe. A stressz pedig depressziót, elhízást, cukorbetegséget, magas vérnyomást, meddőséget és rengeteg egyéb olyan egészségügyi problémát okoz, amit képtelenek vagyunk megoldani.

Ezért kellene abból kiindulni, hogy visszafogjuk a fogyasztást globálisan és ezzel együtt egyéni szinten is, de hangsúlyozom meg egyszer, ez nem az átlag magyar szintje, sokkal inkább egy amerikai atlagemberé.

Az utódos dologról annyit, hogy én nem akarok soha gyereket, mert így is vagyunk elegen a Földön. A munka szívás, ha nem szereted, ha a hobbid a munkád, akkor viszont jó, azonban nem mindig lehet ezt a célt egyből elérni, nekem is elég sokat kell küzdenem, hogy milliméterekkel közelebb érjek a célomhoz, addig minden szar melót meg kell csinálnom.

Az életnek egyébként nem erről kéne szólnia, hogy 30 napból 28-at dolgozunk 12 órában, éhbérért és nincs idő semmire. Véleményem szerint a munka lehetne egy hónapban maximum 15 nap, és naponta hat óra, kielégítő fizetéssel, és az emberek sokkal boldogabbak lennének.