Mit kezdjek az elcseszett életemmel, ha van egy piacképtelen szakmám és egy piacképtelen diplomám, egyikkel se tudok elhelyezkedni és vagyok már 24?

Nekem egy piacképtelen diplomám, 2 piacképtelen OKJ-m van (legalább összefüggnek) és egy további folyamatban.

Ez 4 iskola feleslegesen. Na jó, nem, ebből 2 jól jön az 5.-hez, amit immáron már tuti jól választottam meg. :)

Kérdező!

Vagy muszáj tanulnod vagy muszáj találnod egy valamilyen szuper lehetőséget!

Muszáj küzdeni, kockáztatni, bízni magunkban és igen, valamilyen szinten a szívünk után mennünk. Az első 3 rosszul választott képzésnél nekem ezek nem voltak meg, csak a kishitűség, megfelelési kényszer, biztonság keresése és sodród@s az árral.

Kit érdekel a piac? Kezd el azzal foglalkozni ami érdekel. Az elcseszett életedet nem azzal javítod meg, hogy tovább csinálod azt amitől elcsesződött. Nonszensz az ami megy, h 7 évesen kiszakítanak egy embert az életéből, és onnantól azt csinálja amit mások mondanak neki, és úgy ahogy mondják, arra hivatkozva, hogy majd így tudsz érvényesülni felnőttkorodban...

De ha egy 7 évest nem kezdenek el cseszegetni, hanem hagyják, hogy azt csinálja amit szeret, akkor 24 éves korára 17 éves tapasztalata lesz abban amit csinál. Én a részemről a legjobban tettem, hogy érettségi után nem mentem iskola, és munkahely közelébe. Keress valamit amit szívesen csinálsz, és akkor nem fog zavarni az sem ha nincs pénzed. Engem a barátnőm tartott el 5 évig, és nem zavart, mert a dolgommal foglalkoztam, és őt sem zavarta, mert feltöltöttem a lelkesedésemmel. Kívülről nagyon szrul nézett ki a dolog, de utólag megkerestem azt a pénzt rövidebb idő alatt mint ha végig dolgoztam volna.

Ha 34 lennél egy picit más lenne a helyzet, de 24 évesen nem gáz ha nincs pénzed.

részben egyetértek #8-al, ha nagyon érdekel valami, akkor annak nem feltétlenül kell foglalkozni a piacképességével - illetve érdemes átgondolni, hogyan lehet mégis hasznosítani a piacon is.

másrészt viszont, ha komoly gondot jelent számodra, hogy piacképtelen a képzettséged és szükséged volna egy piacképesebb szakmára, akkor szerezd meg! ki mondta, hogy egyik szakma és egy másik(?) diploma után ne tanulhatnál tovább még valami mást is?

ráadásul 24 évesen még irtó fiatal vagy. 3-4x ennyi van még előtted. bőven ráérsz még egy csomó szakmát és akár újabb és újabb diplomát is végigtanulni. persze nem feltétlenül kell diploma a boldogsághoz és a megélhetéshez sem. sőt szakmát sem csak iskolában, pláne nem csak egyetemen lehet megtanulni.

túlságosan beszűkülnek az emberek ebbe az egyre inkább elavult elképzelésbe, hogy az ember gyerekként elindul egy irányba, egyik iskola padból a másikba ül, kitanul egy szakmát és aztán emiatt kap egy állást és élete végéig azt csinálja.

ez már régen se mindenkinél működött és a mai világban mégkevésbé igaz ez. főleg mert a technika gyors fejlődése miatt az iskolában szerzett tudás is gyorsan elavul. mire megszerzel egy diplomát változik annyit a világ, hogy már olyasmiket kell (minél hozzáértőbb módon) használnod, amik még nem is léteztek, amikor elkezdted a szakmád tanulni. folyamatosan változik a világ, a piac, a kommunikáció, ezek kapcsolata. egy csomó újat kell tanulni hozzá, hogy naprakész tudj maradni.

és te is változol menet közben. tapasztalsz mindenfélét, amik hatnak rád valahogyan. megváltozhat a világnézeted, értékrended, érdeklődésed.

ajánlom figyelmedbe Steve Jobs diplomaosztó beszédét, amiben elmeséli, hogy az egyetemi óráiról lógva hogyan találta meg, mi is érdekli igazán és ezeket később hogyan tudta egy teljesen más területen hasznosítani, miközben sikerre vitte az Apple-t. mindegy, hogy szereted-e őt magát, vagy azt amit és ahogyan csinnált. de tanulságnak mindenképp fontos.

szerintem próbálj ki minél több dolgot, keresd meg, hogy mi az, ami érdekel és feltölt téged, ami hajt előre és vagy ezen a vonalon próbálj megélhetést is találni, vagy ez hibbiként töltsön fel, hogy el tudd viselni a jobb megélhetést biztosító munkádat - amit szintén keress meg magadnak, ha a mostani tényleg annyira piacképtelen.

ne félj az útkereséstől, kísérletezéstől, próbálkozástól. sokszor az út, amit végigjársz sokkal érdekesebb, mint maga a végcél, amit elérsz.