Miért rám mondják, hogy nőgyülölő vagyok, amikor engem gyűlölnek a nők olyan testi rendellenességem miatt, amiről egyáltalán nem én tehetek?

Az, ha egy férfinak (aki abban a korban van, 14 évesen nyilván nem erről szól a komplett világ) nincs kivel lefeküdnie, az számára rendkívül nagy problémát jelent. És nem kifejezetten csak azért, mert akkor az agyában nem keletkezik kisülés, oxytocin befecskendezés, noradrenalintöbblet, mittudomén még micsoda... Ez önmagában elérhető önkielégítéssel is, de korántsem ugyanaz. Hanem elemi erejű kilátással van a teljes életére és mindennapjaira, mert csupán ennyitől már szerencsétlenebbnek, rosszabbnak, gyengébbnek érzi magát. Ehhez jön hozzá még, hogy elég csak kimozdulni az utcára, naponta azt látja, hogy szinte mindenkinek van párja, az emberek nyalják–falják egymást nyilvánosan és egyedül kizárólag csak ő maga nem részesülhet ebből a romantikus, idilli állapotból. Ez totálisan, feneketlenük kihatással van mindenre, a munkahelyen, a sarki boltban, az utcán, a parkban üldögélve, de még éjszaka, alvás közben is az álmok világban. Ezt egy ideig (meglehetősen rövid ideig) igen nehezen, de mégis valahogyan el lehet viselni, de nemsokára már egyszerűen elviselhetetlenné válik. Ilyenkor jön az, hogy az ember először megpróbál valamint saját magával csinálni... Elérni, hogy valahogy, valamilyen módon menekülni tudjon az ilyesféle nyomasztó érzések elől. Szerintem ilyenkor először legtöbbeknek az alkohol jut az eszébe, mert az a legkönnyebben és leggyorsabban megszerezhető olyan szer, amivel ideig–óráig elérhető a megkönnyebbülés vagy nevezzük inkább áramszünetnek. Én jelenleg ebben a stádiumban vagyok, eddig nem ittam igazán, de mostanában egyre gyakrabban emelgetem a poharat. Én nem tudok már semmi mást csinálni csak ezt, ma este is inni fogok, ez egészen bizonyos. Sokszor csak kiülök valahol a Dunapartra egy üveg borral és addig iszom, ameddig már szinte fel sem tudok onnan tápászkodni. Hogy ez után mi szokott következni azt szerintem mindenki kitalálhatja. Van akinél az öngyilkosság (én ebbe a kategóriába tartozom), van akinél az, hogy esetleg erőszakot kísérel meg valakin, amitől én távol tartom magam mert egyáltalán nem vagyok olyan. Többnyire ezek az eshetőségek merülnek fel, visszakerülés innen a normális életbe már nem nagyon van vagy csak nagyon sok segítséggel lenne lehetséges, ami a mai világban nem adatik meg. Én személyesen pl. próbáltam segítséget kérni először pszichológustól majd a lakóhelyem szerint illetékes szociális alapszolgáltatási intézményben is. A pszichológussal már az első alkalommal összevesztem, mert hülyének akart nézni, a másik helyről meg úgy elhajtottak mint a sicc. Mondanom sem kell, hogy két nő volt ott a kinevezett eljárni jogosult személy és amikor megláttak úgy csesztek ki az ajtón, hogy lábam sem érte a földet. Persze, segítenek ők, csak nem a magamfajtának, mert még arra sem tartanak érdemesnek, hogy segítséget nyújtsanak. Még ebben az orvosban akinek írtam egy nagyon picit bízok, hátha meg tudnak ooerálni valahogyan vagy bármi. Na mindegy, erről ennyit, nem akarok gyűlöletbeszédet fogalmazni, pont ellenkezőleg, példát akarok mutatni mint egy jámbor szerzetes, akit ha megdobnak kővel, akkor is egy szalámisszendvicset dob vissza.

Csúnya vagy kövér lányokból pedig eddig csak olyat sikerült kifognom, akik nem óhajtanak párkapcsolatot létesíteni ill. szexelni sem, mert szerintük ezek "undorító dolgok". Az egyik kövér lány szerint a férfiak visszataszítóak egytől egyig és a péniszük már ránézésre is hányingerkeltő. Aki ezt mondta egyébként ide valósi a gyakorira. Szóval Nekik is megvan a maguk baja, közülük sokan sajnos betegek ugyanúgy és talán ez is az oka, hogy elhanyagolják magukat. Sajnos az én problémám nem olyan, hogy mondjuk van egy karcolás a homlokomon és ebből csinálok elefántot, hanem az egyik olyan részem problémás amint alapból köze van a szerelemhez és a szexhez mindenféle körülmények között. S minthogy eddig az arcomról beszéltem, tehát egyértelműen nem a nemiszervemről van szó.

problémás *aminek

Ennek a beszélgetésnek az alapján arra jött rá ma délelőtt, hogy valószínűleg leghelyesebb lenne az öngyilkosság és erősen gondolkodom rajta, hogy rövid időn belül meg is fogom kísérelni.

*jött = jöttem