Normális, ha öngyilkos gondolataim vannak?
21 éves vagyok, gyerekkorom óta nincs önbizalmam, mert apukám bántalmazott, anyukám meg a pszichiátrián. Sosem éreztették velem, hogy kellek, hogy szeretnek, egy időben kishíján intézetben végeztem, mert anyu kórházban, apu meg a rokonok meg nem akartak magukhoz venni hosszútávra. Egész gyerekkoromban tengődtem.
20 évesen külföldre költöztünk a barátommal, lett egy kis lakásunk (albi), jó munkám, normális életünk.
Egy hónapja dolgozom, pincérkedek és kasszázok egy kávézóban. Az első fizetésem viszont csak 2 hét múlva várható.
Eddig minden rendben volt, pár hete azonban összeomlottam lelkileg, már munkában is öngyilkos gondolataim és pánikrohamaim vannak. Alig tudok teljesíteni, már a főnöknő is észrevette, nem minden stimmel.
Félek dolgozni, rettegek mindentől, és emiatt folyamatosan hibázom. Ma is több alkalommal rám jött a sírás.
Mit tehetnék?
Nincs lehetőségem pszichológushoz menni, mivel nem járul hozzá a biztosítóm, és nincs keretem önköltséges terápiára.
(300€ lesz az első fizetésem, a terápia pedig 80€/óránál kezdődik)
Elkeseredett 21N
Iskola? Luxus?
Akkor miről beszélünk?
Nem az egészség sz első?
A barátod esetleg nem tud több munkát vállalni? Hogy talán az egészségedre is jusson pénz?
Vagy csak pár kedves szót bír érted mondani...
Nem tud, mind a ketten tanulunk. Az iskola muszáj, ha egyszer jobban fizető munkát és normális életet szeretnék.
Jóindulatból meg nem segít senki, pláne nem az orvosok.
Jól értem?
Fontosabb az iskola,meg a későbbi több pénz,mint az egészséged.
Miután a pszichiátrián kötöttél ki,rakhatod bárhova a diplomád, vagy bármit,és a barátod is.
Nem fogok a pszichiátriára kerülni, ha eddig is kibírtam.
Csak ha nem végzek el valami sulit most, soha nem lesz esélyem normális életre.
Semelyik pszichológus nem biztosít terápiát ingyen, elvégre ebből él.
Nem értem, milyen álomvilágban él itt mindenki -.-
Álomvilágban?
A V.P. betűkkel kezdődő pszichológusra gondoltam, amúgy szívesen.
válasza:Én egyszerűen elakadtam. Ha már kint vagy egy éve, akkor mi a bajod? Akkor már csak azzal kell foglalkoznod, amiket leírtál(suli, meló, számlák). Az is épp elég... És ha ezt te is tudod, akkor azzal foglalkozz! Ha arra gondolna mindenki, hogy de rossz volt valakikkel, vagy valahol emberek halnak meg, vagy éheznek, akkor senki nem menne munkába. Nincs elég bajod, hogy ráérsz filózni a múlton? Hát van barátod, és szeretitek egymást, és nem zaklat senki. Azt írtad jó munkád, normális életed van. Ennek örülni kell, nem beleomlani... Jajj de rossz, együtt élek a szerelmemmel, és van mit ennünk, és nem zavar senki. Ezt így nem bírom tovább! Öngyi leszek inkább, mert ez elviselhetetlen. Nekem is szar kedvem van, ha bizonyos dolgokra gondolok, de ha nem muszáj rajta rágódni, mert nem mászik a képedbe, hogy emlékeztessen, akkor ritkább. Munkában amúgyis a munkára kell figyelni, és már csak ezért is jó. Ha nem arra figyelsz, hanem sajnálod magad, akkor nem csoda, ha hibázol. Nincs problémád, nincs okod se rágódni semmin.
Szedd már össze magad!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!