Van aki már évek óta magányos?
Mindenki valahogy továbblépett a szomorúságból, változott az élete. Rosszból jóra vagy egyszerűen másra.
Én meg már évek óta a gödörben.
Nincs kiút innen.
Nincs és nem volt soha sem pasim, sem olyan jó barátom/barátnőm hogy ne szúrt volna párszol hátba, és hogy mindent elmondhattam volna neki. E miatt magamban tartom a gondjaimat, és néha úgy érzem belülről felemésztenek. Mostanában van az hogy kezdek beletörődni, és csak sodródok az árral, várom mit hoz a holnap...
Nálam valószínűleg a külső az ok. Az embereknek van egy olyan (szerintem rossz) tulajdonságuk hogy a "kissé csúnyácska" emberkék közeledését kapásból elutasítják. Pedig ha jobban megismernének rájönnének hogy kedves, megbízható és igen hűséges vagyok - én legalábbis így látom magam.
És hogy az én életem változni fog-e, kikerülök-e a gödörből... nem tudom. Az egyetemben reménykedem, hogy ott tiszta lappal indulok meg hozzám hasonló emberekkel találkozok, de ezzel is csak próbálom magam vigasztalni.
Mindenesetre remélem a legjobbakat mindkettőnknek. :)
Igen, biztos a külső sokat számít:(
Elmesélek egy sztorit. Elindultam otthonról. Ugy éreztem, hogy valahogy kinézek...próbálkoztam legalább is.
Megérkeztem a Déli pályaudvarra. Kilépek az ajtón. Jött három kalauz, fiatal srácok. Előttem leszállt egy egy szűknadrágos, szép fürtös hajú fiatal csaj, a kalauzok elé kerülve, a kis göndörke , rögtön mondták is róla.
Ekkor szállok le én,rájuk nézek és indulok előttük, beleléptem a képbe, pechemre.
Ekkor röhögni kezdenek mögöttem. Majd hallom: "azt hiszem erre ez a legjobb reakció", mondják rólam...
Én meg mentem előttük, mindezt végig élve:((
Másfél éve volt, de még mindig borzalmas élmény..és sajnos havonta 2-3 ilyen történik velem..azokat megtartom magamnak..Talán ezért vagyok magányos, mert emberek közé menni KÍN
Átérzem a helyzeted :/
Nekem is rengetegszer volt olyan hogy kiröhögtek srácok meg tudták hogy ki tetszik és az direkt odajött hozzám kötekedni....
Na ezóta nem tudok megbízni emberekben, és ez a legtöbb "barátságomra" is ráment - aztán kiderült hogy jogosan nem bíztam bennük sem -.-
Nem tudom. Az én hitem már rég megrendült minden emberben, főleg a srácokban. Már azt sem tudom elképzelni hogy nekem valaha is lesz pasim, pedig annyira szeretnék egyszer családot.. Na mindegy.
A létező legrosszabb kombó ha két kiközösített depis ember összejön és együtt fikázzák a népet. Szivem ha kiröhögnek, és ez téged zavar tegyél ellene. Én is ugyanígy voltam mint te de ennek már nyoma sincs. Tudod, hogy miért? mert én nem értem be azzal , hogy nem bízok az emberekben és egyedül fogok meghalni. Ha nem tetszik hát tegyél ellene.
"Nincs kiút innen", francokat. Mindenhonnét van. Csak abba kell hagyni a siránkozást és próbálkozni kell...
# előző hozzászóló
Igen, akkor operáltassam át az egész képem, vagy mit tegyek? Ha nem olyan tökéletesnek lettem teremtve mint a válaszod szerint te, akkor nem igazán tudok vele mit kezdeni. De kötekedj nyugodtan. :)
Nem fikázom a népet, nyilván bennem van a baj azért kötnek belém, de ha azt sem tudom mi a francért - vagy mint mondtam amire gondolni tudok a ronda pofám - akkor nem tudok ellene mit tenni. Annak viszont örülök hogy kaptam akkora intelligenciaszintet, hogy nem az a legjobb elfoglaltságom hogy olyan emberekbe rúgjak bele akik egy szóval nem bántottak. Az ilyeneket csak sajnálni tudom. :)
ui. nem személyeskedés... :*
Szivem látom te kivagy teljesen...Ha figyelmesen elolvastad volna a kommentemet tudatosult volna az alvó világba fektetett degenerált agyadban, hogy én se születtem tökéletesnek.sőt...de tettem ez ellen, megoldottam a problémáimat veled ellentétben. Úgyhogy ha te ennyire mélyen benne vagy ebben a gödörben akkor nézz egy kicsit magadba és ha ütöd a minimális IQ szintet ami ehhez szükséges, akkor rá fogsz jönni hogy nem csak a világ sz.ar hanem a hozzáállásod is..
Ha meg nem, hát magadra vess. A változtatás ott van a kicsi kacsódban csak túl lusta és önmagamatsajnáltatommertmáshozúgyseértek féle vagy ahhoz, hogy észrevedd.
"Tettem ellene". csak ezt szajkózod...mégis mit? Kinyirtad őket?
Egyébként pech, de nekem a hozzám hasonló helyzetben lévő válaszoló igenis, hogy többet adott, mint te...
és tudod mit?!
Együttérzést...ez már annyira ritka.
lehet erre vagy féltékeny.
Igen mert ha a kisgyerek elesik és felsír akkor anyuci apuci egyből elkezdi vigasztalni, gügyögni neki és a gyerek rájön, hogy csak sírnia kell és rengeteg figyelmet kap cserébe.
Ugyanezt csinálod te is. De tudodmit? Nem fogok együttérezni valakivvel, akinek egy perc alatt megoldható problémái vannak, csak észre kéne vennie magát.
Neked szivem egy kiadós pofon kéne, hogy magadhoz térj végre. Ja meg úgy mindenkinek aki állandóan magát sajnáltatja a semmiért.
Pár év múlva ha erre rájöttél, vissza fogsz erre gondolni és máris nem leszek olyan gerinctelen a szemedben, hidd csak el....
Ha meg nem, hát adiós, nem az én életem megy tropára a te hülyeségeid miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!