Neurodivergensként hol érdemes magyarokkal barátkozni?

Sajnos az egyetemi éveimet leszámítva, rendre gondjaim voltak az a kapcsolatok létesítésével és főleg a fenntartásával. Általában egy idő után az összes barátnőmnek sok lettem, "terhes", bosszantó volt a jelenlétem. Általában olyan érdeklődési köreim voltak, illetve vannak, amelyekhez másokat hidegen hagynak. Sajnos engem sem érdekel a legtöbb általános beszédtéma, ezért nehezemre esik másokhoz kapcsolódni. Van, hogy hajókatasztrófákról szóló videókat nézek napokon át, esetleg Csernobillal kapcsolatos tartalmakat, érdekel a folklór, a természetfeletti (szkeptikus érdeklődő vagyok), a pszichológia, a rajzfilmek és az állatvilág, természet. Egy időben a dinoszauruszokra és az őslényekre voltam rákattanva (igen, felnőttként), a legújabb hiperfixációim a madarak, ezen belül is bizonyos madárfajok.

Példának okáért benne vagyok több hazai madaras csoportban is, de nem tudom, hogyan tudnék kapcsolódni a többiekhez. Szívesen eljárnék társaságokkal madárgyűrűzésekre (igaz, most ennek nincs szezonja), vadakat megfigyelni meg hasonlók, de nem tudom, hogyan tudnék kezdeményezni. Sajnos további nehezítő tényező, hogy vidéki megyeszékhelyen lakom, jogosítvány nélkül, a legtöbb szervezett túra pedig ugyebár a természetben van, városoktól távol.

Pár hónapja kezdtem pszichiáterhez járni, esélyes, hogy enyhébb autizmusom és/vagy ADHD-m van, időpontot sajnos nem tudtak adni kórházban, így hosszú hónapok, vagy akár évek múlva lesz csak pontos diagnózisom. Mint említettem, sajnos meglehetősen beszűkült érdeklődési köreim vannak, amelyekről órákig tudnék beszélni, illetve eszmecserét folytatni (már ha lenne kivel). Szeretek rajzolni, olvasni, társasjátékozni, illetve filmeket, rajzfilmeket nézni. A legtöbb embert sajnos valamiért irritálom, pedig alapvetően jóindulatú vagyok és igyekszem kedves lenni. Állítólag a mozgásom, gesztikulációm is fura. A legtöbb korombeli már karriert épít és/vagy lebabázott, így ezen témákhoz én aligha tudok hozzászólni, lévén én szívesebben nézek rajzfilmeket vagy dolgozom a saját történetemen. Persze szívesen építenék én is karriert, de ötletem sincs, hogy merre induljak el.

A környezetemben sajnos egy hozzám hasonló személy sincs.

Hol érdemes tehát a magamfajtának barátkozni? Ha bármit is számít, kecskeméti vagyok és főleg 25-35 év körüliek társaságát keresném, baráti célzattal. Ötletem sincs, hol leledzenek errefelé a korombeli neurodivergens egyének. Részemről neurotipikusok is szóba jöhetnének, de őket sajnos többnyire irritálom.