Azok a nők akik hangoztatják itt hogy ők nekik nem kell férfi,sexkapcsolatba szoktak lenni?

Nem, mert a két fürge ujjammal nagyon jól le tudom rendezni magam.

Az meg, hogy nem kell férfi, nem azt jelenti, hogy utálom a férfiakat, vagy teljesen elzárkóznék egy kapcsolattól. Eddig kettő barátom volt, mindkettő egy hosszabb együttjárás volt, csak idővel változik az ember, és szétmentünk. Mindkét exemet nagyszerű embernek tartom, és egy nagyon laza haveri kapcsolat fennmaradt velük.

Az, hogy nem kell férfi, az azt jelenti, hogy nem esek zuhanok össze, hisztizek meg vergődök, amiért most épp nincs, hanem jól elvagyok egyedül is, és ha majd lesz olyan, aki érdemes rá, na akkor ő lesz a párom, de akármilyen vadbaromnak nem állok meg csak azért, hogy ne egyedül legyek, meg hogy legyen egy f.sz, amire rá tudok cuppanni.

Egy középvezető a cégnél, aki egy nagyon ápolt, kedves,humoros és jóindulatú 52 éves hölgy, így fogalmazta ezt meg egy alkalommal.

" Volt férjem,de egy kis cafkáért elhagyott. Azóta nincs férfi az életemben és ezért vagyok ilyen kiegyensúlyozott és derűs. Ugyanis nem életcélom, hogy egy izzadó, hörgő férfi vörösen rángatózó farkából kifröccsenő ragacsos, furcsa szagú váladékára vágyjak, amit belém vagy rám ürít. Utána pedig kettőt fingva elalszik és horkol egész éjjel, reggel elvárva a terített asztalt. Megoldom magamnak, amit kell és nyugodt az életem, sem nő, sem férfi nincs benne "

Meglepődtünk ezen, amit mondott és ahogy mondta. De ha jól belegondolunk, van benne sok igazság, önzés nélkül.

Én abban a szobában laktam gyerekként, amiben korábban a nagymamám lakott, mikor kicsik voltunk és odaköltözött, hogy segítsen anyukámnak körülöttünk. Mikor kiskamasz voltam, megtaláltam a szerelmes leveleket, amiket a faluból az egyik úr küldözgetett neki, régies nyelvezettel írta, magázta nagymamámat, "Annuskám, házasodjunk össze kérem, maga még túl fiatal, hogy özvegyasszony legyen", szóval a 13 éves énem szerint ez nagyon romi volt, és kérdeztem is mamát, hogy miért nem adott egy esélyt ennek az embernek.

Azt mondta, hogy gondolkozott rajta, mert "nem iszik, nem dohányzik, szépen beszél, tényleg rendes ember", de ő harminc évig volt házas, ő nem akar még egy férfit kiszolgálni, jobb neki egyedül. Egyszer azt is mondta, hogy bár nagyon szeret minket, és a múltat nem változtatná meg, ha a mai világban kezdené újra, amikor már lehet ilyet, akkor sosem házasodott volna meg, és sosem szült volna. Mondjuk ezt kérte, hogy anyukámnak azért ne mondjam el.