Màson is ennyire eluralkodik a szociális szorongás/fóbia?

Elkerülő személyiségzavar. Bizonyos helyzetekben, helyeken szorongsz, ezért inkább elkerülöd őket. Szoktak felírni gyógyszert rá, de azt nagyon nem ajánlom, mert csak függővé tesz (Xanax, Frontin általában). A legjobb amit tehetsz, hogy fokozatosan teszed ki magad ilyen helyzeteknek. Azt szokták mondani, ha valaki pl. már annyira súlyosan szorong, hogy a házból sem mer kimenni, akkor eleinte csak menjen ki minden nap. Mindegy, hogy megnézni a postaládát, vagy sétálni picit, vagy csak állni kint pár percet. Aztán mikor megy ez, akkor szépen lépésről-lépésre lehet nagyobb dolgokba is belefogni. Azt neked kell tudnod, hogy mi az a legkisebb dolog ami szorongást vált ki, de azzal kell kezdeni. Ha a bevásrálás a legkisebb, járj gyakrabban bevásárolni,szoktasd hozzá magad, küzd le a szorongást. Előbb-utóbb sikerülni fog. Utána jöhet valami közelben lévő ismeretlen hely, vagy esetleg mehetsz ismerős helyre, de nem a megszokott útvonalon.

Olyan ez, mint mikor valaki fél a magasban. Ott is előbb kevésbé magas helyre kell menni, szembenézni a félelemmel, legyőzni, majd mikor megy azon a magasságon, magasabbra menni és újra megtenni ugyanezt.

Segíthet még bármilyen sport, rendszeres testmozgás is, vagy esetleg ha találsz valakit aki hasonló problémákkal küzd és tudsz vele beszélni róla, tudtok egymást segítve gyógyulni.

Amik sokszor növelik a szorongást: koffein, alkohol, cigaretta. Ha ezeket túlzott mértékben fogyasztod, akkor próbáld csökkenteni amennyire lehet.

Illetve az egyik legfontosabb dolog: sose fojts el semmit! Legyen szó fájdalomról, haragról, csalódottságról, mindig add ki magadból, mert ha elfojtod, felgyülemlik, aztán mikor már sok a felgyülemlett elfojtott dolog, egyszerre fog kijönni. Nagyon beszédes a ,,betelt a pohár" mondásunk. Pontosan ezt írja le. Addig töltöd a poharat, míg több már nem fér bele, és ugye akkor kiömlik amit beletöltöttél. :)

Így kb. ennyit tudok mondani saját tapasztalatból, a pszichológusaim tanácsaiból, illetve könyvekből/videókból olvasott/hallott információk összeollózása alapján.

#9

Ez így van! Sajnos sokan azt hiszik, hogy a pszichológus valami csodatevő, aki megoldja helyettük a problémát. Nem. Nagyon nem. A pszichológus csak megmutatja neked, hogy melyik úton kell elindulnod, melynek végén ott a gyógyulásod, de az útra nekünk kell rálépni, nekünk kell végigjárni.

Bizony! :D Minden amit írtam, azt vagy saját pszichológusom mondta, vagy Csernus, Almási Kitti, és még sorolhatnám végtelenségig hány ember könyveit, cikkeit olvastam, vagy néztem meg videóját amiben szó van a témáról.

Azt is fontos még kiemelni, hogy ilyen esetekben nem félénkségről vagy önbizalomhiányról van szó. Ezek inkább irracionális félelmek, amik sokszor nem is tudatosak. Sokszor nem is érti az ember, hogy miért okoz szorongást, rosszullétet bizonyos helyzet, mert a tudatos énje tisztában van vele, hogy semmi oka nem lenne rá. Miért kéne remegnie az embernek egy szimpla bevásárlás előtt? Semmi oka nincs rá. Az önbizalomhiány pedig pontosan ennek a következménye. Ettől érzi magát néha veszettül sz@rul az ember, ettől érzi magát kevesebbnek, ettől nem érzi magát teljes értékű embernek, mert tudja, hogy nem kellene rosszul lennie, tudja, hogy az embereknek ezek természetes dolgok, de ő mégse képes rá rosszullét nélkül. Az ilyen gondolatok pedig további szorongást okozhatnak, legrosszabb esetben pedig a szorongás átmehet pánikrohamba.