Van kiút a boldogtalanságból?

"Van kiút a boldogtalanságból?"

Persze hogy van, csak akarni kell de ha nem akarod igazán, akkor nem fog sikerülni. A válaszaid alapján viszont tipikusan egy olyan ember vagy aki szereti magát sajnáltatni viszont tenni nem hajlandó semmit, sőt aki megpróbálna segíteni azokat az embereket is elmarod magadtól. A gond ezzel, azon kívül hogy ez nem vezet boldogsághoz, mindenki messze ívbe el fog kerülni, bár ezt már valószínűleg már meg is tapasztaltad. Egy önvizsgálatot kellene tartanod magadban, és el kellene kezdeni megváltoztatni a mentalitásodat, az életfelfogásodat, a más emberekhez való hozzáállásodat. Vagy sajnáltathatod tovább magad, veheted gúnyolódásnak mások segítségnyújtását és maradhatsz továbbra is ebben a lelki állapotban amiben most vagy. A döntés a tiéd és a döntéseid és a tetteid következményei is téged fognak terhelni.

Kérdező, 11-es válaszadó vagyok. Számodra semmitmondó mert valószínűleg nem fogtad fel és nem értetted meg a válaszom lényegét. De egy kis segítség az értelmezéshez. Segíteni csak annak lehet, aki akarja, hogy segítsenek rajta. Aki nem akarja mint amit te elmondásod szerint eljátszottál itt, azon nem lehet segíteni de persze próbálkozni lehet, csak nem fog meggyógyulni ha valaki így áll a dolgokhoz mint ahogyan te is hozzáálltál. Ha már eljátszottad ezt a "szerepet", hogy mentális betegként segítséget kérsz másoktól, de mindenkit csak megbántasz, mindenkivel szemben ellenséges magatartást tanúsítasz aki segíteni akar, akkor vállald fel az adott szereppel kapcsolatos magatartásod, stílusod következményeit is. A hozzászólók között 3-4 ember vállalta azt, hogy segítene, meghallgatna, de a te szavaiddal élve csak arra voltál képes, hogy beléjük rúgj. Persze mindenki maga döntheti el hogy mennyire képes ezt tolerálni egy mentális betegtől, de valószínűleg senki sem akarja magát lelkileg tönkretenni egy mentális betegségben szenvedő ember miatt, ezért is ajánlott szakember felkeresése, már ha nem egy szerepről beszélünk. Egy valódi mentális betegnek nem egy internetes, név nélküli, anonim oldalon kellene elvárnia hogy megoldják a problémáit vagy hogy ilyen szintű segítséget nyújtsanak ami esetleg már lelkileg, mentálisan rájuk nézve is káros, romboló vagy toxikus hatású lenne. Innentől kezdve ne csodálkozz, ha olyan válaszokat kapsz amit.

Írtad, hogy, "Ez már csak nettó gonoszság amikor mindenféle csúfságot mondunk a másiknak. Ha nem tudsz legalább releváns dolgot írni akkor nem muszáj írni, viszont mások gyalázásával csak saját magadat gyalázod meg." Sok magadfajta emberrel találkoztam, illetve olyan emberrel aki valóban ilyen személyiséggel, mentalitással rendelkezett és nem csak megjátszotta, bár lehet voltak köztük akik megjátszották, akik tipikusan mai szóhasználattal élve "energiavámpírok", akik például az önsajnálatukba belemerülve, a problémájukat, gondjukat másokra rázúdítva, szinte élősködnek másokon, leszívva azoknak az emberek energiáját. Ez a tipikus mérgező, toxikus személyű emberek, akiket mindenki szeret elkerülni nagy ívbe, mert csak lelkileg lehúzza az ilyen illető, rosszabb esetben tönkreteszi. A gond ezzel többek között az is, hogy aki nyomorultnak érzi magát azt mások is nyomorultnak fogják látni és ez sem segít semmit. Ezért írtam hogy először egy önvizsgálatot kellene tartanod, mert változtatni csak mindenki önmagán tud, ha akar, de ha valaki nem akar megváltozni, azon mások sem fognak tudni segíteni, hogy jó irányba megváltozzon például egy szenvedélybetegségből kigyógyuljon. Ha mindez aljasság hogy ezt leírom, akkor felvállalom mert ez az igazság, még ha te aljasságnak meg nettó gonoszságnak vagy közhelynek is nevezed. Visszatérve "a nettó gonoszságra" csak hogy tudd 2 ember is volt illetve van a családomban, aki alkoholista. Az egyikőjük már kb. 10 éve meghalt, a másikójuk egy közeli családtag, még él egyelőre de a több évtizedes ivászat fizikailag és szellemileg is eléggé leépítette ezt az embert. Én nem fogyasztok alkoholt, szó szerint antialkoholista vagyok de megtanultam az alkoholista családtagom sok éves függő betegsége alatt, hogy segíteni csak annak lehet aki akarja, aki pedig nem azon nem lehet segíteni. Ezért írtam amit írtam. Mentális betegséggel kapcsolatosan szintén van tapasztalatom mivel évekig én is súlyos depresszióban éltem, úgyhogy ezzel kapcsolatosan is releváns tapasztalatokkal rendelkezem, mivel magam is ebben éltem és nem csak eljátszottam egy szerepet. Képzeld erre is igaz, hogy segíteni csak annak lehet aki akarja hogy segítsenek rajta és aki meg akar gyógyulni a betegségéből. Én egyedül gyógyultam meg, nem kértem segítséget senkitől, bár akkoriban, nem is nagyon lett volna kitől, de ezt az utat és azt amin keresztül mentem, nem kívánom senkinek, mert valószínűleg a legtöbben belehalnának, mint ahogy majdnem én is. Szóval mindent összevetve nagyon is rendelkezek tapasztalattal a témában és mindent amit írtam nagyon is releváns és hiteles. Számodra viszont mindezek csak közhelyek gyűjteménye, aljasság, nettó gonoszság meg gyalázkodás amivel magamat gyalázom meg. A gyógyulásomnak köszönhetően szerencsére megtanultam önmagam lenni és maradni minden élethelyzetben, szituációban így különösebben nem zavar és nem változtat meg az hogy ezeket írtad rólam.

Ha akarsz reflektálhatsz erre a válaszomra is, de mivel csak "egy szerepet játszottál" az elmondásod szerint mivel egy cikket írsz az internes fórumon történő segítségnyújtásról, nem akarok több időt rád fordítani, ezt javaslom neked is, ne pazarold rám az idődet és az energiádat, nem foglalkozom többet ezzel a témával és részemről befejeztem ezt a beszélgetést.

" Egyébként még ez a legveszéjtelenebb," Egyébként a veszélytelent ly-al írják és nem pontos j-val, de ezt leszámítva egész jó a helyesírásod.

További sok sikert a cikk megírásához, illetőleg a további kutatáshoz! Minden jót!