Mi a megoldás ha nincs senkim (se család se barát közel hozzám) akivel megbeszélhetném a mindennapjaim történéseit gondolataimat érzéseimet, csak vagyok és lépnék előre de gyengének érzem magamat?

Jó kérdés sokan vagyunk ezzel így. Az emberek manapság már nagyon elfoglaltak, mindenkinek megvan a maga társasága velük el vannak mások felé ennyire nem nyitottak általában. Ahhoz, hogy egy rendes kapcsolat kialakuljon a két fél között sok együtt töltött időre van szükség, valamire ami összehozza őket. Nem megy ez egyik pillanatról a másikra, ha most nincs nem tudunk mit tenni. El kell indulni csinálni valamit, és hasonló érdeklődésű embereknél kell próbálkozni, kitartani hátha összehozunk valamit.

Lépj ki a komfortzónádból feltétlenül.

Napló írása, amit időszakonként visszanézel.