Hogyan lehet azt feldolgozni, hogy velem még semmi jó nem történt?
26 éves férfi vagyok.
Nézegettem a volt általános iskolai ill. középiskolai osztálytársaim fb profilját, és azt látom hogy mennyire jó életük van: lediplomáztak vagy szakmát szereztek, jogsit szereztek, van kocsijuk, van barátnőjük, néhányuknak már gyerekük is, sok külföldi nyaraláson túl voltak, páran külföldön élnek, és boldog életet élnek.
Én ezzel szemben nem tudok felmutatni semmit, nekem a 8 általánoson kívül nincs semmim, jogsim sincs, barátaim sincsenek, barátnőm sem volt sosem, illetve alig voltam még valahol...
Tehát szerintem én jogosan utálom az életemet és jogosan van hányingerem az egésztől.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Ha ez a mantrád, akkor ilyen lesz az életed.
Rajtad áll, sorry.
Az önsajnálatod olyan hangos, h azt sem vennéd észre ha tankok mennének végig az utcádon.
Jobb lesz bármi is tőle?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!