Egzisztenciális válságban vagyok, nőm még nem volt soha, milyen élet az ilyen?
25 éves fiú (férfi?) vagyok. 15 éves koromtól próbálok ismerkedni a lányokkal, csajozni. Már akkor feltűnt, hogy csak velem nem jönnek el sehova. Se biciklizni, se fagyizni, se egy gyorsétterembe... Egyszer hívtak ilyen hipp-hopp tánccsapatba mert kevés a fiú. így utólag belegondolva lehet mennem kellet volna bár akkor sem vonzott a műfaj, eléggé gyerek voltam még akkor szerintem. Meg már voltak tapasztalataim, ilyen lányok között biztos nem lett volna sikerem, másfelől friendzonba kerültem volna vagy nyiladozó szexualitás időszakában gyanúsnak ítéltek volna. Lehet mennem kellet volna. Sporttal próbálkoztam, de csak fiuk voltak, idősebbek és folyton aláztak. Gimiben volt ilyen hülyeség, hogy Valentin napkor titkos leveleket letehet írni az egész suli írhatott: Felső tagozatban mindenki csomót kapott, én egyszer kaptam egyet. De szerintem azt is csak poénból hogy megnézzék hogy reagálok, mások meg csomót kaptak. Szintén általánosban, társas táncot tanultunk de mindenki undorodott tőlem így egyedül kellet keringőznöm.
Gimiben ugyan ez ment végig. Okj-n szintúgy, egy lány sem érdeklődött irántam, pedig beszéltünk, próbáltam beszélni mindenféléről, de semmi. (itt a legcifrább megalázásokra kell gondolni nem írom le mind.) Közben sorozatos elutasítások, arcokon a mérhetetlen undor. Írtam pár lányra csak annyit hogy szia és már tiltott. Lemondta a randit utolsó pillanatban és stb.
Voltam szakkörökön, fb-on ismerkedős csoportban soha semmi.
Fájdalmam művészetbe öltem, kutyát nem érdekeltem. Sőt egyszer egy lánytól meg is kaptam hogy mérgező ember vagyok, mert lehúzom a másikat az életről. Közben csak a saját tapasztalatomat meséltem ez életről, nem közvetlenül a csalódásomat hanem az ebből leszűrhető esszenciális tapasztalatokat. Párszor haverok elvittek bulizni, de ott se volt semmi, a disco-ban is félrehúzódtak tőlem. Próbáltam egyébként érdekes dolgokról beszélni, mikor kocsmáztunk de senki nem figyelt rám. Sőt egyszer annynira beleemlegettem a beszédembe részegen hogy otthagytak az asztalnál és kvázi magamba beszéltem a pub közepén. Talán egyszer sikerült valami nővel beszélgetnem, te csatak részeg voltam alig emlékszem rá és lehet transzfesztita volt :D de ekkor is sikerült behánynom :D.
A férfi létemet, a szexualitásomat sose tudtam rendesen megélni. Hogyan is élhettem volna ha mindig undorral elfordultak tőlem még akkor is ez volt mikor sovány voltam. Sose kaptam egy jó szót, egy bókot, egy mosolyt, vagy egy kacajt egy viccemre. Semmi. Hiába vettem új divatos ruhákat, illatot, vágattam hajat, nyáron napoztam nem ért semmit. Ha felegma voltam én voltam a ronda srác aki még flegma is, ha illedelmes voltam akkor meg én voltam a ronda srác a papucs.
Közben persze elvárás a légy pozitív, vidám, ambiciózus, céltudatos, törtető, helyes, pénzes, a társaság központja, vezéregyéniség stb. Munkahelyet nem találok mert kezdő vagyok. Gyárba nincs protekcióm de oda is kb 2-3 hónapra vesznek fel embereket a kedvezmények miatt.
Nincs pénzem konditeremre sem. Meg minek ha ronda az arcom, akkor is csak egy ronda srác leszek a ki ki van gyúrva. Kezdetkor egyébként, 15 évesen pozitív voltam és vidám de akkor is lepattintottak.
Mi értelme így vegetálni? Élni? - Senki nem néz semmibe. Már barátaim sincsenek. A napok meg telnek egymás után, most is már év fele van...
Nem tudom feldolgozni hogy nem kellek senkinek. Bár már kiégtem, érzelmileg kiüresedtem - hideg úrt érzek belül - nem tudom megérteni, feldolgozni hogy egy séta, vagy valami program miért lett volna olyan elviselhetetlen velem. Beszélgethettünk volna és ha nem is lett volna semmi legalább lenne tapasztalatom, valamiféle élményem. Tíz év alatt 4 "randim" volt és kb kihasználásnak nevezném ami kínos szituációkat szült... De hogy lássátok folyamatosan próbálkozom, tegnap próbáltam elhívni egy lányt valami hétvégi programra, ismerjük egymás egy ideje gondoltam miért ne. Udvariasan ráírtam és az volt a válasz, hogy: "Kösz. Inkább nem."
Probléma lehet az is hoyg nem volt közvetlen apa minta előttem, bár filmekben azért meg itt-ott az életben láttam mintákat. Arcomon is kezdenek halványan megjelenni az idő jelei, egy két ősz hajszálam is van már.
Elfáradtam.
Régebben egyébként volt valami hitvilágom, hittem istenben de mára már nem, vagy alig. Tapasztalataim alapján az ember bár érez gondolkodik mégis az evulució és a természetes szelekció elvén működik. Vannak bennünk biológia drive-ok amik meghatároznak minket mert valamilyen evoluciós előnye van pl nagy mell, kerek fenék termékenység és a többi.
Hittem a szerelemben is, mert régen nagyon tetszett egy lány, probálkoztam nála de ő is elküldött. Pedig akkor úgy éreztem mikor megláttam hogy igen ő az, őt kerestem. És nem érdekel más. Viszont az érzés nem volt kölcsönös. Sok év után rájöttem hogy nincs sors vagy végzet, bizony itt kemény erők munkálnak amik lemorzsolják a felsleget, a selejtet. Szelekció van. - Nagyon szerettem volna, ha azzal a lánynal azt mondhatom hogy mi. Ha megölelhetem és vele lehetek. De ez nem volt kölcsönös...
Abba is belefáradtam, hogy nem tudom elkezdeni az életem az idő meg telik. Nézek másokat akiknek összsejött minden és csak azért mert jobban néznek ki és ez kihat a belsőjükre és külsőjükre.
"Sőt egyszer egy lánytól meg is kaptam hogy mérgező ember vagyok, mert lehúzom a másikat az életről. Közben csak a saját tapasztalatomat meséltem ez életről, nem közvetlenül a csalódásomat hanem az ebből leszűrhető esszenciális tapasztalatokat."
Ez a rész mindent megmagyaráz.
A negatív kisugárzású embereket mindenki kerüli. Akár férfi, akár nő. Senki nem szereti ha lehúzzák a kedvét a pincébe.
Én nő vagyok és ugyanez volt velem a baj. Aztán elgondolkodtam hogy én sem szeretnék olyan emberrel lenni aki panaszkodik, negatív, mindenben a rosszat látja. Ezután változtattam. Persze nem tudtam hirtelen cukormázasnak látni a világot, egyszerűen csak nem beszéltem negatív dolgokról. Egy idő után egyre több ember lett körülöttem, egyre több élmény ért, és rájöttem hogy ha most megint akarnék panaszkodni vagy negatív dolgokról beszélni másoknak, akkor egyre kevesebb dolgot tudnék mondani, mert az utóbbi időben jó dolgok történtek velem.
Mindegy hogy nézel ki, a kisugárzás a lényeg.
Én is rosszul nézek ki, mégis találtam párt. Ő sem szép, de megszerettem a belső tulajdonságsi miatt.
Rengeteg ronda embernek van párja, ha körülnézel az utcán.
"Sőt egyszer egy lánytól meg is kaptam hogy mérgező ember vagyok, mert lehúzom a másikat az életről. Közben csak a saját tapasztalatomat meséltem ez életről
Talán egyszer sikerült valami nővel beszélgetnem, te csatak részeg voltam alig emlékszem rá és lehet transzfesztita volt :D de ekkor is sikerült behánynom :D."
Na most egy mindig negatívumokat soroló depis alak, akik még esetleg el is hányja magát, szerinted kinek szimpatikus?
Én meg úgy látom hogy egyetlen életünk van, az is rohadt rövid, miért pazarolnánk arra hogy a rossz dolgokra koncentrálunk? Ki kell zárni őket. Nem szabad hogy belerondítsanak a képbe.
Mindenkivel történnek rossz dolgok az életben, de mi értelme lovagolni rajtuk és visszahúzni magunkat és a környezetünket is?
Megváltoztatni nem tudjuk, mindegy hogy hányszor rágjuk át.
A jóra, a pozitívra kell koncentrálni.
Mindenki boldog akar lenni, az pedig a pozitív életszemlélettel érhető el és tartható fent.
Keress egy másik "gombát". Sokkal több ember jár a te cipődben, mint hinnéd.
Rengetegen szeretethiányosak, rengetegen tapasztalatlanok.
Ja meg még annyi, régen nem voltak ekkorák az igények. Voltak táncházak ahol beat-zenére lehetett táncolni ismerkedni. Nem disco ahol annynira bömböl a zene hoyg belerecseg a membrán, ráadásul nem is jó zene megy hanem valami tucat: tuc-tuc gyorsan összedobott, szoftvergenerált szr.
Az italok is drágák mellesleg és beszélgetni sem lehet. Társkeresőn nem írnak vissza.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!