Fiatalok, hogy birkóztok meg a lakhatás okozta stresszel?
30 éves vagyok, és nagyon komoly szorongást vált ki belőlem a lakhatás kérdése.
A párommal élek, ő is és én is abban nőttünk fel, hogy teljesen "alap" dolog a kertes ház élhető helyen (felmenőinknek, nálunk idősebb rokonainknak mind volt már a születésünkkor kertes háza - pedig mindenkinek alacsonyabb a végzettsége mint nekünk), de egyre inkább úgy tűnik hogy nekünk ez elérhetetlen, pedig mindketten tanultunk és dolgozunk.
Most pillanatnyilag egy rokon telkén lakunk, az egyik melléképületet pofoztuk ki hogy lakható legyen, így tudunk spórolni. De az említett rokon már idős, az örökösei pedig nem fogják hagyni hogy itt lakjunk tovább, szóval ez csak ideiglenes megoldás.
Vásárolni nem tudunk, annyira drága minden. Albérlet kevés van a környéken, és az is olyan drága hogy nem igazán maradna pénzünk a megélhetés + lakbér mellett. (Szóval akkor a saját örökre ki lenne zárva, emellett bajban lennénk ha bármire kellene nagyobb összeg. Meg én nem is tudnék otthonként tekinteni egy albérletre amiből bármikor kirakhatnak..)
Fogalmam sincs, hogy mi lesz velünk ha nem maradhatunk a mostani lakhelyünkön. Ha elkezdek ezen gondolkozni akkor megoldást nem találok, viszont borzasztóan stresszel, elég gyakori hogy nem tudok elaludni mert ezen kattogok, egyre inkább úgy érzem hogy felemészt az egész probléma. Akkor próbálok nem gondolni rá, de attól meg idővel bűntudatom lesz, hiszen magától nem fog megoldódni a kérdés...
Tudom hogy sokan vannak hasonló helyzetben... Hogy tudjátok feldolgozni? Mit csináltok, hogy ne okozzon durva szorongást ez az ügy? Mennyire jó ötlet "szőnyeg alá söpörni" a problémát?
válasza:#22
De mi magunk abban nőttünk fel, hogy alap. A szüleinknek, nagyszüleinknek, nagynéniknek, nagybácsiknak, mindenkinek volt a rokonságban, pedig senki nem volt tudomisén milyen menő orvos magánpraxissal, vagy a Dunántúl legmenőbb vállalkozója vagy ilyesmi. Én szüleim ügyfélszolgálatosként és raktárosként dolgoztak anno, párom szülei mindketten bolti eladóként. A többi rokon is érettségivel és/vagy szakmával dolgozott valamit. (Nekem diplomám van, páromnak két szakmája, egyikből mestervizsga is)
Igen, hitelt előfordult hogy vettek fel, de tudtak felvenni és már rég törlesztették.
Számolgatunk, de akárhogy számolgatunk, albérlet (plusz megélhetés) mellett félretenni nem tudnánk. Önerőt még sok év mire összeszednénk, albérlet mellett pedig soha. Munkahelyváltásra nyitottak vagyunk, szoktunk nézelődni, jelentkezni, de sehol nem kínálnak jelentősen többet. Külföldre nem szívesen mennénk a család miatt, de biztos ami biztos már nézelődtünk ott is, én jelenkeztem is, soha nem kaptam választ. (nincs külföldi ismerős sajnos, aki "beszervezne" valami jó munkára)
Próbáltam már másik végzettséget szerezni ami jobban fizetne, de nem tudtam elvégezni a képzést, sajnos nem vagyok zseni.
Szóval gondolkozunk már régóta, de reális megoldást nem nagyon látunk.
válasza: válasza:#23 Ezért írtam, hogy a probléma megoldásán dolgozzanak, mert akkor azzal megszűnik a stressz. De a nem csinálunk semmit, meg homokba dugjuk a fejünket, meg ez se jó, az se jó, azzal semmi nem változik, ami magát a stresszt okozza.
De ha ennyire erre akajuk kihegyezni a dolgot, hogy csak a stressz szűnjön meg, ne pedig az, ami ezt okozza, akkor nyúlj az alkoholhoz, vagy egyéb dologhoz, ami elnyomja a stresszt.
#27
"meg ez se jó, az se jó"
Mire írtam, hogy ne lenne jó? (A külföldre költözésre, de hozzá is tettem hogy ettől függetlenül megpróbálnánk, bármennyire nem lenne jó)
válasza: válasza:#29
Most is faluban lakunk, ott kerülnek olyan sokba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!