Milyen típusú emberektől fakadtok ki? Kíváncsi vagyok.

A "mentál pestises"

Az a típus akit diagnosztizáltak (vagy ő magát) valami BPDvel, függőséggel vagy hasonlóval és innentől kezdve ő támadhatatlan. Bármilyen féreg viselkedésmód, félrekefélés, hazudozás, lopás mivel tünet, számára megengedett és megbocsájtandó-szerinte.

Ahelyett hogy igyekezne szociálisan funkconálni, vagy legalább elnézést kérne; mindig úgy forgatja a dolgokat, hogy ő legyen az áldozat.

Az "alanyi okon jár" típus

Pénz, nő, baráti kör, szolgáltatás, örökélet, ingyensör stb, szerinte neki jár. Irsmrttm ilyet, 30 fölött otthon lakik, nem dolgozik és azon hisztizik hogy az anyja elhanyagolja őt mert csak tecsó gazdaságos majonéz van és nem heinz.

A "nekem van bųzi/fekete/roma/lány haverom" viszketeg liberális típus.

Nem azért barátkozik mert emberszámba veszi ezeket a szerencsétleneket hanem mert hogy elmondhassa. Hogy ô átérzi. Meg tesék lássék ő biza haladó szellemiség.

Kétféle típus van, akiktől agyfåśżt tudok kapni, és elég gyakran ezek még keverednek is.

Az egyiket én viccesen "érvhajhász"-nak hívom. Ők azok, akik örökké kiigazítanak, ha valamit mondasz vagy leírsz, akkor bármi áron be kell bizonyítaniuk, leérvelniük, hogy nincs igazad, rosszul látod, félreérted, "az nem úgy van". A vita kedvéért vitatkoznak, lényegtelen, tét nélküli dolgokban is.

A másik típus pedig a "kérkedő álpozitív". Aki úgy ossza az eszet, mintha ez lenne a dolga, roppant pozitívnak és bölcsnek promózza magát, de valójában az érvhajhász veszélyesebb kivitele. Az ilyenek szoktak a vélt pozitivizmusukkal kérkedni, lekezelően viselkedni azokkal, akik szerintük "nincsenek azon a szinten", amit ők gondolnak magukról. Az álbölcs, álpozitív kérkedőt pont az különbözteti meg a valódi bölcs és pozitív embertől, hogy valódi pozitív bölcs nem oktat ki, nem aláz meg, nem viselkedik lekezelő hülyéneknézően, hanem megértő, nem frusztrációval 'tanít', mint az "ál" hanem megértő és segíteni próbál, vagy ha nem tud, akkor nem szólal meg.

Ilyenek pl az ilyen, hogy mondjuk a sok eső miatt sokan kiborulnak, erre beszól ilyet, "az én lelkemben süt a nap". Na ilyenek a képzelt pozitivitással kérkedők. Rohadtul nem zavarja őket, hogy ezzel a viselkedéssel csak tetézik a másik ember baját. És arra hivatkoznak, hogy a másik rinyál, túlsajnáltatja magát stb. Namost ha valaki igazi bölcs, akkor az nem kötekedik, max ráhagyja a másikra, ha nem tartja jogosnak a dolgokat.

És még a fenti két tipus fura elegye: amikor állandóan idézeteket oszt meg, mindig olyan fennköltnek és mindenek felett állónak mutatja magát, akin nem fog semmi, akonek tökéletes az élete, mindig mindenért hálásnak mutatja magát és képes behazudni magának és másoknak még azt is, hogy a szar nem büdös.

Szóval az ilyen nem önazonos, álságos, mások bajából és nyomorából energetikailag profitáló embereket jó messzire űzném.

Az általad felsorolt típusból az összestől a falra mászok. De főkènt a hazugoktól ès az önző emberektől.

Ezen kívűl mèg nagyon utálom az okoskodó embereket , főleg azt amikor annyi esze van mint egy halnak , de belèd akarja magyarázni a baromságait ,amikor èn èsszerű èrvekkel , tènyekkel igazolom az állításomat , de ő tovább szajkózza a baromságát ès el is hiszi ,hogy okosat szólt. Sajna az egyik családtagom ilyen.. :(

Amit mèg nagyon nem bírok az ha valaki tapintatlan ,bunkó , nem veszi èszre ha megbántja a másikat , vagy èpp szándèkosan bántja a másik embert.

Az olyan emberektől, mint az egyik volt osztálytársam.

Az illető egy egoista, bunkó, paraszt qrva volt. Képtelen volt megszólalni anélkül, hogy okádna oda valami káromkodást is kötőszó gyanánt. Emellett irtózatosan nagypofájú volt, a tanárokkal úgy beszélt, mint a kutyákkal. Pl. minden órát végigpofázott, vagy ha épp nem a barátnőivel vihorászott, simán elővett a táskájából egy körömlakkot és elkezdte lakkozgatni a körmét az óra kellős közepén, ilyenek. Ha rá mertek szólni, esetleg el akarták ültetni, még felháborodva ordibált az adott tanárral, hogy hát ő meg se szólalt és miért kéne neki elülnie, látszik, mennyire pofára megy ez az egész, mert pl. velem (aki minden órán csendben jegyzetelt és jó tanuló volt :D) sosem ordibálnak..

Amúgy engem hihetetlenül rühellt, mert ugye ilyen tipik stréber voltam és emellett csendes, szorongósabb típus is. Ha kihívtak a táblához, mindig hallottam, ahogy a haverjainak motyog valamit rólam, hogy hogy megyek már, meg hogy nézek már ki, stb. Épp emiatt próbáltam elkerülni, amennyire csak tudtam, de ő szó szerint keresett minden lehetőséget, hogy belém köthessen, pl. reggelente mindig az ajtó melletti konnektorba dugta be a hajvasalóját és ott vasalta szétterpeszkedve a töredezett, szar haját, én meg ha ki merészeltem menni valamiért a teremből, el kellett mennem mellette, ő meg ilyenkor mindig rám ordított, hogy "Jajj hát neked is pont most kell itt elmenni b4szdmeg....". Azt képzelte, ő valami felsőbbrendű élőlény és egy hozzám hasonló még a közelébe se mehet :s

De a legviccesebb az volt, hogy ő történetesen kitalálta, hogy német tanár akar lenni...Csak épp annyi a gond, hogy németből is szar volt, meg a jegyei is rosszak voltak, az érettségijéről nem is beszélve, szóval fel se vették volna egyetemre, ha jelentkezik..Én ezzel szemben dicséretes 5-ös voltam németből és érettségi után közvetlenül meglett a nyelvvizsgám is, ezek nagyon szúrták a szemét :D Németen, amikor kikaptunk valami dogát, mindig rohant a tanárhoz, hogy ő akarja kiosztani és nekem persze mindig max. pontos, vagy közel max. pontos 5-ös volt minden dogám, hát látni kellett volna azt a fejet, ahogy felhorkantott és leb4szta elém a padra a dolgozatot xd Egyszer volt olyan, hogy hiányoztam és elfelejtettem elkérni barátnőmtől az anyagot, így nem sikerült olyan jól a szódoga, amit írtunk. Az 5-ös így is meglett, mert a szavak nagy részét már vettük régebben, de volt pár új szó is és azokat csak a doga előtti szünetben olvastam át, így nem mindegyikre emlékeztem, szóval épp csak meglett az 5-ös. A szóban forgó csaj meg vagy 1 ponttal többet kapott a dogájára és elkezdte kiabálni, hogy "Háhháá, több pontom lett, mint XY-nak, na mi van dicséretesötös???" :D Egyszerűen szánalmas volt.

De egyébként másokkal is szemétkedett néha, pl. emelt német faktra járt (ott is 2-es, talán 3-as tanuló volt lmao) és oda járt egy ismerősöm is. Ő mesélte, hogy egyszer hiányzott az emelt német faktos haverja, akivel együtt ülnek órán, meg akivel szünetben beszélgetni szokott, ezért elkezdett a fülhallgatóján zenét hallgatni, mire a szóban forgó csaj odarohant hozzá, kitépte a füléből a fülhallgatót és elkezdett magyarázni, hogy ne legyen már ilyen antiszociális, bunkó kis szar, hogy ott ül köztük a teremben és ahelyett, hogy velük beszélgetne (máskor amúgy még csak nem is köszöntek neki), zenét hallgat....Meg ki akarta dobni a kukába a fülhallgatóját :s

Őszintén remélem, hogy egyszer valaki úgy pofán veri, hogy a fal adja neki a másikat.