Az rossz embernek számít aki nem bírja megállni hogy pénzt szerezzen kihasználva mások hozzá nem értését egy adott dologban?

De egyébként rövidre lehet ezt zárni könnyen.

Akik szerint ez undorító. Azoktól kérdezem hol húzzuk meg akkor azt az erkölcsi határt amitől már nem számát rossz embernek az aki elad valamit drágábban.

Néhány szórakozóhelyen miért 1000ft akkor egy sor? Hiszen a teszkóban kevesebb mint fele annyiért vagy még kevesebbért is lehet venni.

Utolsó: Nem tartanám rossz embernek miatta azt a valakit.

Megpróbálnám visszaszerezni a pénzt, de rossz embernek nem tartanám. Inkább a szüleimmel beszélnék hogy ugyan hogy lehetnek ekkora marhák, és megmondanám hogy ilyesmit többet maguktól ne vegyenek hanem nekem szóljanak és én majd segítek vásárolni.

"jó kereskedők nem arra törekszenek, hogy egyszer jól lehúzzanak valakit, aki az életben többet nem vásárol tőlük, hanem arra, hogy visszatérő vevőik legyenek."

Pontosítanék: A jó kereskedő úgy ad el drágán olcsó dolgot hogy az aki megveszi még örül is neki így legközelebb is megy hiszen tudja hogy milyen jó üzletet csinált a múltkor is.

Ha úgy lenne ahogyan mondod akkor nem tudna kereskedni hiszen nem menne hozzá senki vásárolni, így meg sem történhetne sokszor ez az erkölcsi mélyrepülés amiről beszélsz.

"A szórakozóhelyen az ember az ember kiszolgálással kapja meg a sörét, a poharát elmossák utána, asztalát letakarítják, igénybe veheti a szórakozóhely egyéb szolgáltatásait, kikapcsolódhat.

Te mit teszel hozzá a termékhez, amiért azt érdemes tőled drágábban venni?"

Nem tettem hozzá semmit pusztán ezért az összegért megvásárolták tőlem. Ha valamit x összegért el tudok adni akkor miért kérnék érte kevesebbet?

Ha egy vállalatnál dolgozom mint értékesítő és az a munkám hogy rábeszéljek embereket sokszor felesleges szolgáltatásokra(amit sokszor máshol töredék áron is elérhetne) akkor mikor végzem jól a munkám? Ha havi 1 szerződésem van vagy ha havi 20?