Egyeseknek miért nyűg az önállóság, anyagi függetlenség 30 fölött?

Vannak emberek akik hajlandok lemondani a fuggetlensegrol a gondoskodasert cserebe, es vannak akik a gondoskodasrol a fuggetlensegert cserebe.

Mint az alkalmazottak es a vallalkozok, mindketto meg van rola gyozodve hogy a masik orult.

Azért mert az önállóságnak nagyon nagy hátrányai is vannak. Ha valami nem úgy sikerül ahogy kéne, akkor csak magadra számíthatsz.

Én még egyetemista vagyok, szóval nem tartom cikinek, hogy a szüleimmel élek, de már most rosszul vagyok a gondolattól, hogy minden rajtam fog múlni és nem tudom hogy fogom túlélni. Pl ha felnőttként beteg leszek és nem tudok dolgozni, mi lesz velem? Egyrészt nem várhatom, hogy családom tartson el, mert van saját életük/nem túl gazdagok/idősek, sőt lehet, hogy nem is élnek akkor már. Párkapcsolatra, gyerekre támaszkodni szintén nem valami életbiztosítás, meg az sem biztos, hogy addigra lesznek. És így tovább. A legtöbb ember nagyon nem vágyik szenvedni, és ez a nagy önállóság bizony sokszor ezzel jár.